Méghogy nem szélsőségesek. Dehogynem!
A családi házak ártanak a klímának. Családi házat építeni merénylet a klíma ellen – állítják a németországi Zöldek. És bár a koronakrízis és a vakcinahiány elég témával szolgál a német közvéleménynek, ez a nyilatkozat azért kiverte a biztosítékot Németországban.
A Bundestag Zöld frakciójának vezetője ugyanis azt találta mondani a sajtónak, hogy bűn családi házat építeni, pláne ha abban csak egy család lakik. A városok szélén gombamód szaporodó családi házak túl sok területet vesznek el a természettől. A városok egészségtelenül duzzadnak, ráadásul ezzel együtt a gépkocsiforgalom is, merthogy valamivel csak be kell járni a városba. Így tehát nő az energiafelhasználás, ami végeredményben árt a klímának.
A Zöldek politikusa megdicsérte Hamburg döntését, ahol az egyik városkerületben csak olyan lakóingatlan építésére adnak engedélyt, amely több család elhelyezését biztosítja.
Nem csodálkozom, hogy a kényelemhez szokott, az NDK-tól megörökölt panelházak ellen keresztes háborút indító németek felkapták a fejüket erre a nyilatkozatra. És bár a politikus azt nem mondta, hogy megtiltanák a családi házak építését, lavina- és nyilatkozatháború kezdődött. Panelrengetegbe zsúfolnák az embereket a Zöldek, az egyéni jólét ellen szövetkeznek a Zöldek, hangoztatták politikai ellenfeleik, nyilván abban a reményben, hogy sikerül megtörni a Zöldek felívelő népszerűségét. És a korábbi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a Zöld-politikusok rászolgálnak a kritikára.
Nemcsak Németországban, a világ számos országában tudnak olyan, a valóságtól elrugaszkodó vélemények mellett kiállni, amelyek aztán elapasztják a támogatottságukat.
Emlékeznek? Nem is olyan régen, két-három évvel ezelőtt az volt az egyik vezérgondolata a Földmentők hadának, hogy „klímakatasztrófa idején a gyermekvállalás felelőtlenség”. A kisbabák a legnagyobb környezetszennyezők, kevesebb kell tehát belőlük, hiszen a világ és a klíma legnagyobb baja a túlnépesedés. Ne tetézze tehát a bajt a nyugati világ, inkább segítsen a már megszületett kisbabáknak és a szüleiknek, és engedje be őket Európába. Afrikában megszületnek, ide jönnek majd élni, és máris megvan az egyensúly: onnan eljön a fölösleg, itt meg kitöltik a keletkező űrt.
Most mindehhez még hozzájön a családi házak építésével kapcsolatos kritika, vagy inkább átfazonírozott politika...
Tényleg, miért is csodálkoznak azon, hogy a mai napig sokan kétségbe vonják a létező – hangsúlyozom, nagyon is létező – klímaproblémákat?
Ha valaki tud ártani az ügynek, az éppen a Zöld-politikus. Ha valaki tud kifejezetten unszimpatikusan, érzéketlenül beszélni a környezetszennyezés következményeiről és a megoldási lehetőségekről, az a Zöld-politikus. A baj csak az, hogy a közvélemény gyakran egy kalap alá veszi őket a racionálisan gondolkodó, valóban a klíma védelmében dolgozó tudósokkal és politikusokkal, s aki kritizálni meri őket, megkapja az ökofasiszta, szélsőséges, életellenes jelzőt.
A Zöldek botránya miatt azonban a vezető német kormánypárt sincs könnyű helyzetben.
Egyrészt a kormányzás mellett irányítania kell a járvány elleni védekezést, miközben naponta mosakodni kényszerül a választók előtt az oltási kampány lassúsága miatt. Kap hideget-meleget a baloldali koalíciós partnerétől is, hiszen a szociáldemokraták egyaránt támadják a szövetségi egészségügyi minisztert, de a bűnösen rosszul sikerült közös európai uniós vakcinabeszerzés fő felelősének számító Von der Leyen EB-elnököt is. Mindkettő CDU-s politikus, naná, hogy a baloldal kihasználja az alkalmat, és reszeli a kereszténydemokratákat, elvégre szeptemberben választások lesznek Németországban.
A szociáldemokraták támogatottsága soha nem látott mélységekbe süllyedt, ami nagy valószínűséggel azt jelentheti, hogy a baloldal most egy időre távol marad a szövetségi kormánytól.
Vagyis akire számíthatnának a kereszténydemokraták, az a Zöldek. De így?
Megjelent a Magyar7 2021/9. számában.
