Magyar Péter, lehet ezt csöndben tűrni, sőt kétségbe vonni?
Kutyaszorítóban van Magyar Péter a kárpátaljai gyilkosság miatt, mert ha erőteljesen tiltakozna és elítélné a történést, szembekerülne Brüsszel ukránsimogató politikájával, csöndben maradva pedig a jóérzésű magyar választókkal. Az EU központban nagyokat hallgatnak az ügy kapcsán, igyekeznek meg nem történtté tenni, de legalábbis elbagatellizálni az ügyet, hogy a durva erőszak még véletlenül se lehessen Ukrajna EU-s csatlakozásának egyik akadálya. Magyar Péteréknek pedig követniük kell az útmutatást, bármilyen gyalázatos az. Ugyanez vonatkozik a többi magyarországi ellenzéki pártra is, akik számára nagyon kényelmetlen a téma, keményebb hangot megütve könnyen elveszíthetik a brüsszeli bizalmat.
Ha pedig Magyar megpróbálja elkerülni a tragédiával kapcsolatos véleménynyilvánítást, nem üt meg ezzel kapcsolatban erőteljes hangot, könnyen veszíthet amúgy is ingadozó népszerűségéből, hiszen a magyar választópolgár joggal tehetné fel neki a kérdést, hogy miért nem szólal meg határozottan, amikor egy magyar, ráadásul uniós állampolgárt öltek meg. Miniszterelnökként milyen védelmet várhat tőle a jövőben, ha most hallgat, fejét struccként a földbe dugja? Szokásához híven a számára kényelmetlen ügyben inkább sumákol egy nagyot, úgy tesz, mintha mi sem történt volna.
A Tisza Párt aktivistái azonban egészen megdöbbentő véleménnyel álltak elő, valószínűleg elnöki sugallatra. A párt nagykanizsai kongresszusára (?) érkezők (szándékosan kerülöm a küldött kifejezést, mert senki se küldte őket, maguktól mentek egy napirend nélküli, programot még véletlenül se alkotó, képviselőjelölteket sem állító tiszás összejövetelre, hogy lássák és hallják a nagyvezért). Arról beszéltek, hogy most két hónapig biztosan a kárpátaljai magyarral lesz teli a sajtó, agyonverése a kormányoldal kampányát fogja szolgálni. Egyikük azzal próbálta menteni Magyar Péter ukránbarát politikáját, hogy nem biztos, hogy a toborzótiszt tette, arra ugyanis szerinte nincs semmilyen bizonyíték. Pedig a fényképeken és a videókon látottak elég egyértelműek. Ezt csak azok nem fogadják el, akik nem akarják, vagy az a feladatuk, hogy kételkedjenek az ilyesmiben. Politikai okok miatt inkább hisznek az ukrán ellenpropagandának, mint annak, amit saját szemükkel látnak. Ha mégis annyira szemellenzősek, a hónapok óta tartó ukrán kényszersorozásoknál uralkodó erőszakról bárki megbizonyosodhat az interneten, egy magyar, angol vagy akár ukrán nyelvű keresést követően.
Érdekes, hogy a máskor oly buzgó, a jogállamiságért rendre síkra szálló balliberális kötöttségű civil szervezetek sem adtak eddig hangot felháborodásuknak, sem a TASZ, sem az Amnesty International vagy a Helsinki Bizottság nem rohant azonnal Brüsszelbe, hogy jogorvoslatot követeljen Sebestyén József meggyilkolásának ügyében.
Magyar Péter a végtelenségig nem folytathat hintapolitikát! Színt kell vallania magyarságtudatból, hazaszeretetből és a külhoni magyarok iránti elkötelezettségből is! 2004-ben Gyurcsány Ferenc „csak” a külhoni magyarok állampolgársága ellen kampányolt, de most egy külhoni magyar áldozatul esett. Lehet ezt csöndben tűrni, sőt kétségbe vonni?
