Lökd ide a sört, de meddig?
Van, aki a kocsmában is üveges vagy dobozos sört iszik, van, aki a csapolt sörre esküszik. Mindnyájukat az hajtja, hogy társaságban, egy-két sör mellett mulassák az időt, megbeszélve együtt a hét történéseit a városban, a fociban, a politikában.
Egy korsó sör mellett hosszabb ideig lehet beszélgetni, mint egy kisfröccs vagy pálinka mellett. Akik számára nem a folyadék alkoholtartalmán van a hangsúly, hanem a beszélgetésen, azok tehát söröznek.
Évi viszonylatban talán még csökkent is a sok kedvezményes akció következtében. Minden más élelmiszer és ital ára felfelé kúszott, a söré érezhetően nem. Mindez annak ellenére volt így, hogy a sörfőzés energetikailag költséges folyamat, emellett pedig az árpa ára is emelkedett. A kisebb sörfőzdékre persze rájár a rúd, de a két legnagyobb szlovákiai, a Heineken és a Plzeňský Prazdroj Slovensko tartani tudja egyelőre az árait, és monopolhelyzetbe kerülhet a hazai piacon.
A beharangozott söráremelés miatt elsősorban a csapolt sört kedvelők járhatnak pórul, pedig kocsmában inkább ilyet illik inni! A jövő zenéje, hogy akik sör nélkül elképzelhetetlennek tartják az életet, azok rákényszerülnek-e a nedű boltban megvásárolt dobozos vagy üveges változatának otthoni fogyasztására?
De mást jelent a sörivás, és megint mást a sörözés! Az előbbi egy szomjat oltó, egyedül is végezhető művelet, míg a sörözés baráti körben végzett közösségi tevékenység, különösen egy megizzasztó, kispályás baráti focimeccset követően.
A kettő nem összehasonlítható, mert kocsmai beszélgetések hiányában a világ bonyolult dolgai megoldatlanul maradnának. A Putyin vagy Zelenszkij kérdés is megválaszolatlan lenne! A hazai kocsmák törzsasztalainál jelenleg még ott tart ez a téma, hogy mind a kettő menjen a fenébe! Ugyanez vonatkozik a hamarosan eldöntendő Matovič - Fico dilemmára is. Hál istennek, a felvidéki kocsmákat már nem izgatja a magyar pártviszálykodás, hiszen Szövetség van, remélhetőleg hamarosan a magyar is bekerül a nevébe!
Ha még drágább lesz a kocsmában a csapolt sör, vagy egyáltalán a kocsmai élet, vajon mi lesz velünk? Csak azértis minden marad a régiben, vagy önmérsékletet fogunk gyakorolni? Inkább megvonunk magunktól valami mást, de a sörözést akkor sem engedjük el?
Esetleg a közelmúlt járványtapasztalataira támaszkodva újra az otthoni baráti sörözések jönnek divatba? Kinyitnak megint a hazai pincekocsmák, jó időben pedig a szó szoros értelmében vett kerthelyiségek is?
Emlékezzünk csak vissza, hogy amikor covid miatt hónapokig zárva voltak a nyilvános vendéglátóipari egységek, mennyi családi ház szuterén- és pincehelyiségéből szűrődtek ki férfias beszédfoszlányok, illetve a gomolygó cigarettafüst? A sörkedvelő ember nem is annyira szomjas, főleg így télvíz idején, hanem sokkal inkább társaságkedvelő. Nem is annyira a sör hiányzik neki, mint inkább a barátok! De hát ki látott már a kocsmákban szódavíz mellett ücsörgő, hevesen gesztikuláló, világmegváltó asztaltársaságokat?
