2018. július 22., 09:49

Könnyű nyári étlap

Uborkaszezon van. De nem az uborka miatt jutott eszembe az étlapunk. Jó ideje foglalkoztatnak a különböző statisztikák, legfőképpen a nemzetközi összehasonlítások és a belőlük készített országrangsorok. Különösen, mert ezeknek általában a végén, vagy az alsó harmadában kullogunk, térségünk többi államával együtt.

étterem
Fotó: pixabay.com

Itt van a legutóbbi: a halandóságunk. Az EU‑n belül Írországban volt a legalacsonyabb a halálozási arány, ahol tavaly 6,3 haláleset jutott ezer lakosra, Cipruson (7), Luxemburgban (7,1), Máltán (7,6), Hollandiában (8,8), Spanyolországban és Franciaországban (9). A legmagasabb Bulgáriában (15,5), Lettországban (14,8), Litvániában (14,2), Magyarországon (13,5) és Romániában (13,3) volt. Semmi meglepő tehát. Ahogy az EU‑ban a születéskor várható átlagos élettartam vonatkozásában sem: ezt a listát Spanyolország (82,5 év) vezeti, Olaszország (82,4 év) és Franciaország (82,1 év) előtt, Szlovákiában 77,2, Magyarországon csupán 75,2 évig élünk.

Viszont mi, magyarok világelsők vagyunk túlsúlyosságban és elhízottságban, de V4‑es szomszédaink sem nagyon maradnak le tőlünk. Magyarán: túlzabáljuk magunkat. Ennek következtében aztán az egészségi állapotunkat értékelő listákra sem lehetünk büszkék. Nyílt titok, hogy a rák, a szív‑ és érrendszeri betegségek, a civilizációs nyavalyák elterjedtségi rangsorában az élen állunk, ahogy az egy főre jutó alkoholfogyasztásban is. Különösen a pálinkafélék, a röviditalok tekintetében. Hogy az utóbbi esetben a mi fogyasztásunk statisztikai adatára milyen hatással vannak a hétvégente, olcsó lerészegedés céljából rendszeresen ide látogató nyugat‑európai aranyifjak, az a „szeszes” rangsorokból nem olvasható ki, ahogyan a dohányzási ráta sem mutatja, mennyi benne a ma­gán­export. (Évek hosszú során át magam is Magyarországon szereztem be a heti füstölnivalót.)

A legjobbnak mégis a kövérségi rangsort tartom. Mióta megalkották a BMI‑indexet, ugrásszerűen megnőtt az elhízottak száma. Már nincs testmagasság centiben mínusz száz, s ami marad, az az eszményi, normális testsúly. Manapság ez már túlsúly. Ott tartunk, hogy népességünk 25–30 százaléka kövér. Nem túlsúlyos, kövér (disznó)! Mert túl sokat és egészségtelenül eszünk. Ezt számos újabb lista támasztja alá. Csak aztán jön a még újabb lista – derült égből a villámcsapás: elmaradunk az uniós átlagtól nem csupán zöldség‑ és gyümölcsevésben, hanem kilókkal kevesebb sertés‑, marha‑ és borjúhúst fogyasztunk, halból meg a felét sem, s ezen bizony változtatnunk kellene! Talán csak csirkéből és tojásból tartjuk úgy‑ahogy a lépést, mert tejet, tejterméket sem eszünk annyit, amennyire szükségünk lenne. De még jó minőségű csokiból, mézből is többet kéne fogyasztanunk.

Akkor most együnk vagy diétázzunk? Zöldséget, gyümölcsöt, vagy húst, halat? A déliek vagy a tengeri halászok étrendjét válasszuk? Vajon az eszkimók szeretik a fügét vagy az olívabogyót? Furcsább dolgok is eszembe jutnak néha. Nézem a statisztikákat, morfondírozom, az uniós átlag (60–70 kg/év) elérését előmozdíthatnám‑e, ha magamra nézve kötelezővé tenném annak elfogyasztását. Hozzá még legalább nyolc kiló – elsősorban minőségi – tengeri hal, rák, kagyló… Hát, inkább rontsam a statisztikát. Fontosabb a jóllét, a szubjektív egészség, mint a helyezés a toplistán.

Meg egyébként is: azt olvasom, hogy tányérunkon a jövő a rovaroké, a bogaraké és a 3D‑s nyomtatókon nyomtatott műhúsoké, mert ezek ideális és tiszta fehérjeforrások, nem szennyezik annyi metánnal a környezetünket, mint a négylábúak, különösen a szarvasmarhák. Enni pedig nem csupán tudatosan és egészségesen kell, hanem klíma‑ és környezetbarát módon is. A menü tehát: egy marék zsenge csalán‑, egy másik marék pitypanglevél, néhány kinyílott árvácska és körömvirág, némi levendula, egy kevés szűz olívaolaj és borecet, megszórva egy marék roppanósra pirított százlábúval.

Mindjárt könnyebben lélegzünk, mozgunk, és fogyunk, fogyunk, fogyunk, míg – végképp el nem fogyunk…

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.