2023. június 2., 18:47

Kockázatos vagy hasznos Kínával együttműködni?

Érdekesen alakult a legutóbbi G7-es csúcstalálkozó Hirosimában, ahol a világ legégetőbb problémáit vitatták (volna) meg a résztvevő országok.

japan_g7_summit
A G7-csúcs résztvevői
Fotó: TASR/AP

Ahhoz persze nem fér kétség, hogy mindenki az orosz–ukrán háborúval volt elfoglalva, ám a fő figyelem most mégis más témára szegeződött.

A G7 csoport tagjai: Egyesült Államok, Japán, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Kanada. A tanácskozáson az Egyesült Államok és Kína között elmérgesedő viszonyt próbálták mérsékelni. Másképp fogalmazva, az államok el akarják érni, hogy iktassák ki Kínát a különösen fontos ellátási láncokból.

Mert ma az a helyzet, hogy a lánc elején, vagy a közepén, de lehet, hogy a végén, mindegy is, mert ott van Kína.    

Az utóbbi időben az Egyesült Államok és Kína gazdasági versengése már oly mértékű, hogy nyíltan kémkedésnek is nevezhetjük. Gondoljunk csak bele a közelmúltban megjelent furcsa léggömbökre, amelyeket az Egyesült Államok és Kanada felett lehetett észlelni. Az amerikaiak sem maradtak nyugton, a külpolitikájuk jócskán kiprovokálta a kínaiakat, például Nancy Pelosi Tajvanon tett látogatásával.

A kínaiak nem nézik jó szemmel, ha az amerikaiak beleszólnak az ügyeikbe, és veszélyeztetik az „egy Kína” elvet. Az Egyesült Államok pedig az emberi jogokra hivatkozva avatkozik bele Kína politikájába. Minden olyan törekvést támogatnak, amely a kínai hatalommal szembe megy. Persze az egész mögött valójában a hatalmas gazdasági versengés és a kiberháború áll. 

A G7-es csúcstalálkozó fő kérdése az volt, hogyan tudják az amerikai és európai érdekeket összehangolni Kína megítélésében. Ehhez meg akarja nyerni a feltörekvő országokat, másképp fogalmazva a Nyugat le akarja választani a feltörekvőket Kínáról. Az USA teljesen máshogy viszonyul Kínához, mint az egyes európai országok. Érthető okokból Európának nem érdeke felrúgni a viszonyt Kínával. Vegyük csak Franciaországot vagy Németországot, a létük függ az ázsiai nagyhatalommal kiépített szoros gazdasági együttműködés fenntartásától. Evidens, hogy Emmanuel Macron francia elnök, vagy Olaf Scholz német kancellár, és a mögöttük álló ipari és üzleti köröknek nem áll érdekükben szembe menni Kínával. Senkinek nem tenne jót, ha Kína és az Egyesült Államok közötti konfliktus súlyosabbá válna.

A legfőbb kérdés az lesz, hogy az európai vezetőknek sikerül-e Joe Bident valamelyest józanabb és mérsékeltebb útra terelni. Megválasztása után Biden azt ígérte, hogy elődjéhez, Trumphoz képest jóval visszafogottabban viszonyul majd Pekinghez, de azt látjuk, hogy az ellenkezője valósul meg. 

A záródokumentumban úgy fogalmaztak a G7-ek, hogy konstruktív és stabil kapcsolatokra törekednek Kínával, elismerik ugyanis, hogy megkerülhetetlen, és már nemcsak a gazdasági életben, hanem a politikában is. Ezért arra kérték Pekinget, hogy dolgozzon az orosz agresszió beszüntetése érdekében. Hogy ez pontosan mit jelent, csak ők tudják…

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.