Kilövési engedély Kárpátalján
Listázás, megkülönböztetés, kirúgás, eltiltás, ellehetetlenítés – ez vár a kárpátaljai magyar közösségre az ukrán állampolgársági törvényhez kötődő elnöki rendelet alapján. Két hónapja van arra a kijevi kormánynak, a választási bizottságnak, valamint a titkosszolgálatnak, hogy kidolgozzon egy olyan szabályrendszert, amely áthatolhatatlan hálót von a többes állampolgárok köré. Így aztán ők könnyen kiemelhetők az ukrán közéletből és a társadalom szélére helyezhetők. Korábbi munkájuknak, életüknek búcsút inthetnek, miközben a hiányukat nehezen tudja majd pótolni a közösség.
De kezdjük az elején. Ukrajna egyelőre tiltja a kettős állampolgárságot, de a közeljövőben szigorú szabályok között engedélyezné az állampolgárainak, hogy közjogilag is kötődjenek egy másik országhoz.
Kivételt képezne az ukrán–orosz reláció, az a Krím és a kelet-ukrajnai szakadárok miatt szóba sem jöhet. A jogszabály megalkotása előtt azonban „a nemzetbiztonsági kockázatok minimalizálása” érdekében az állam pontosan meg akarja határozni, milyen posztokon nem lehet többes állampolgár. Nem viselhetnének közhivatalt, nem indulhatnának sem a parlamenti, sem a helyhatósági választásokon, nem tölthetnének be vezető tisztséget a stratégiai jelentőségű vállalatokban, és olyan helyen sem dolgozhatnának kettős állampolgárok, ahol államtitokkal kerülhetnének kapcsolatba.
Ukrajnában ugyan tiltott a többes állampolgárság, de manapság nagyon sok ukránnak van másik útlevele is. Az állam eddig nem büntette, most azonban konkrét jogi eszköz megalkotásán dolgozik, amellyel megtalálhatja és beazonosíthatja őket. A magyar vagy a román kisebbséghez tartozóknál az érzelmi okok mellett a nyilvánvaló előnyök is szerepet játszottak, amikor kérelmezték az anyaország állampolgárságát. Uniós útlevelükkel akadály nélkül utazhattak, munkát vállalhattak Európában.
Állítólag 10 kárpátaljai magyarból hétnek van magyar útlevele, és nagyjából ugyanez lehet az arány a román kisebbség körében is.
Vagyis a kisebbségi közösségek többsége kettős állampolgár. Ők ezután nem lehetnek majd polgármesterek, nem indulhatnak a parlamenti választásokon, nem lehetnek párttagok, nem tölthetnek be közhivatalt... Ismerős helyzet a szlovákiai olvasó számára is, azzal a hatalmas különbséggel, hogy a szlovák titkosszolgálat nem kutathat a kettős állampolgárok után. Ha pedig mégis megteszi, a szerzett információkat nem használhatja fel ellenük. A szlovák jog erre nem ad lehetőséget. Az pedig köztudott, hogy a magyar hatóságok nem adják ki a kettős állampolgárok adatait. Ukrajnában viszont titkosszolgálati eszközökkel mindenkit átvilágítanak.
A kettős állampolgárok választhatnak: vagy megtartják a második útlevelüket, ám akkor le kell mondaniuk tisztségükről, vagy hivatalosan, írásban lemondanak a második állampolgárságukról, és maradhatnak az eddigi munkájuknál.
Nem tudom, csak feltételezem, hogy Kárpátalján a legiskolázottabb, legtehetségesebb, vállalkozó szellemű, inkább a fiatalok körébe tartozó emberek felvették a magyar állampolgárságot. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az elit, vagy úgy, hogy a közösség jövőjét jelentő réteg kerül most választás elé. Az egyéni érdek ütközik a közösségivel. Lemondani a különféle előnyökről és főleg a biztonságot jelentő uniós útlevélről? Azért, hogy bár az országba bezárva, de tovább képviselhessék a közösség érdekeit a helyi vagy a megyei önkormányzatban? Vagy megtartani a magyar útlevelet, és egy sor tiltással, a közéletből kizárva élni tovább? Súlyos dilemmák ezek.
A nyelvtörvénnyel, majd az anyanyelvi oktatást ellehetetlenítő oktatási törvénnyel szorongatott kárpátaljai magyar közösségre most újabb csapást mér az állam: lefejezi. És fej nélkül nemcsak az embernek, a közösségnek is vége.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/10. számában.
