Kell-e nekünk csendőrség?

Az utóbbi hónapokban a hazai belbiztonsági témák között hangsúlyosan jelen van a csendőrség létrehozására irányuló törekvés. A szlovák csendőrség, a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan, katonai irányítás alatt álló, katonai szervezeti keretek közt működő közrendvédelmi testület lenne. A modell Európa számos országában működik, például Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Romániában, Szerbiában, Portugáliába, Svájcban, sőt, még a Vatikánban is. Bár az egyes testületek eltérően működnek, mindegyikben közös, hogy nyomozati jogkörökkel nem, vagy kevéssé rendelkeznek, s tevékenységük hangsúlyosabb része a közrend fenntartása. De kell-e a közrend fenntartására Szlovákiában ilyen testület?

A létrehozói szándék szerint egy ilyen testület alapvetően megerősítheti az ország védelmét belbiztonságát válsághelyzetekben, mivel katonai szervezetként gyors bevethetőséget és nagyfokú fegyelmet biztosítana, miközben a rendőrségi jogosítványok garantálják a jogszerűséget a mindennapi járőrtevékenységben. Külföldön a csendőrség-szerű testületek felelnek a vidéki közrendért, határőrizetért, terrorizmus elleni védekezésért és a kritikus infrastruktúra védelméért is. Egyes országokban személyvédelmet is ellátnak. A szlovák csendőrség céljai ennél kevésbé ambiciózusak. "A testület főleg azon vidékeken és városokban fogja biztosítani a rendet, ahol körülményes lenne rendőrőrsöt létesíteni" – mondta a belügyminiszter. Na ez a pont, ahol minden, józanul gondolkodó állampolgár, aki nem biztonságpolitikai szakértő, joggal teheti fel a kérdést, hogy ahol a rendészeti infrastruktúra szempontjából "semmi nincs", ott mennyivel könnyebb létrehozni egy csendőrőrsöt, mint egy rendőrőrsöt?

Csendőrnek kiszolgált katonák és rendőrök állhatnának. A rendőrségi szakszervezet emiatt egyenesen a "rendőrség kifosztásának" nevezte a javaslatot, hisz mivel tartsanak bent a testületben egy szolgálati idejét kitöltött, nagy tapasztalattal bíró, ereje teljében levő, de a szolgálati nyugdíjra való jogosultságot már elért, 40-50 éves kádert, ha sokkal kisebb felelősségért, és egészen jó javadalmazásért még "elcsendőrködhet".

A csendőrség felállításának gondolata az alacsony, és csökkenő tendenciát mutató rendőri létszámra való reakcióként fogalmazódott meg. A rendőrség ezért márciusban a közösségi médiában is intenzív támogatást kapó toborzókampányba kezdett. Ennek hatására, már a kampány közepén, április végére több mint 2500-an jelentkeztek. Júniusra ez a szám túllépte a 3200-at. Összesen 4635 online jelentkezés futott be három hónap alatt – ez több, mint a teljes előző évben. Persze, e kis híján 5000 jelentkező mindegyikéből nem lesz posztos rendőr az önök utcasarkán, egy részük már a fizikai alkalmassági teszteken el fog bukni, amit a közelmúltban "liberalizáltak", hogy könnyebben teljesíthetők legyenek. A tendencia ennek ellenére biztató.

És akkor nem beszéltünk még a falusi és városi rendőrségekről, melyek bizonyos szempontból alá vannak becsülve. Országszerte több mint 2700 városi rendőr dolgozik. Ennek nagyobb részét természetesen Pozsony és Kassa, illetve a többi megyeszékhely városi rendőrsége teszi ki, de sok olyan kisebb település van, ahol egy-két "falurendőr" hivatott a közrendet biztosítani, az önkormányzat mindenkori anyagi lehetőségeinek függvényében. E téren vannak még tartalékok, de célzott támogatásokkal itt is lehetne létszám- és eszközbeli fejlesztéseket elérni, amire az önkormányzatok nagyobb része jelenleg nem képes.

Érdemes tehát elgondolkodni azon, ha egy három hónapos, hozzávetőleg egyetlen G-s Merci árába kerülő kampánnyal ekkora érdeklődést lehet generálni, akkor egy új testület zöldmezős felállítása helyett nem inkább a már meglevő erőforrások megerősítésére kellene a hangsúlyt helyezni? A csendőrség létrehozása létező rendészeti igényre reflektálhat. Maga a csendőrség koncepciója – a nyugati példák fényében – nem rossz gondolat, de megvalósításakor ügyelni kell, hogy a rendőrhiány problémáját ne csak "átcsoportosítással", hanem valódi fejlesztéssel oldják meg.