Fotó: pestisracok.hu
2020. szeptember 25., 20:14

Kell-e különbséget tenni a kommunista és a fasiszta rendszerek között?

A szlovák kormány egy olyan módosító törvényjavaslatot nyújtott be, amelyben az 1989 előtti kommunista rendszert jogtalannak és erkölcstelennek ítéli meg. A mai napig könnyű feleleveníteni a kommunista diktatúra szörnyűségeit, mégis vannak, akik legitim rendszerként tartják számon, sőt akadnak olyanok is, akik visszasírják azt. Vonhatunk-e párhuzamot a fasiszta és a kommunista rendszer között, vagy egészen mást jelent a kettő?

A totalitárius rendszereket az jellemzi leginkább, hogy teljes mértékben kontroll alatt akarják tartani az államot. Az intézmények, a rendőrség, és az állami berendezkedés mind egyetlen párt által uralt hatalmi monopólium alá tartozik.

Európában sajnos több ország is áldozatul esett a totalitarizmusnak, előbb a náci Németország, majd a bolsevista Szovjetunió ideológiája nyomta rá a bélyegét jónéhány országra.

A náci Németország legyőzésével a nácizmust ugyan sikerült megdönteni, és kevés ideig maradt fenn a nemzeti szocialista állammodell, azonban a szocialista diktatúrák még nagyon sok országban hosszan jelen voltak.

A nemzetszocializmus terjedését időben sikerült megállítani

A nácizmus okozta bűnökre elrettentő példaként gondolunk. Németország esetéből kiindulva ezt az ideológiát, nagyon helyesen, a többség elítéli. El kell mondani, hogy bár még ma is vannak neonáci csoportok szerte a világon, de szervezkedésük illegitimnek számít a demokratikus országokban. Adódik a kérdés, vajon így van ez a kommunizmussal is? Tudunk-e párhuzamot vonni a két diktatúra között, illetve érdemes őket egy kalap alá venni?

Ez a kérdés már több éve vitatott, egyértelmű válasz és definíció még nem született, így még csak szubjektív szempontok alapján lehet megítélni a kérdéskört.

A kommunizmust nem mindenki véli erkölcstelennek

A kommunisták és a marxisták álláspontja szerint a kommunista rendszert azért nem lehet teljesen elítélni, mert a valódi kommunista eszmét soha nem lehetett gyakorlatban kivitelezni. A kommunizmust sokan államkapitalizmusnak, esetleg más elnyomó rendszernek nevezik. A marxisták és a neomarxisták szerint teljesen máshogy nézett volna ki Karl Marx filozófiája, a régivágású kommunisták és szocialisták szerint a rendszer alapjában jó volt, csak reformokat kellett volna végrehajtani ahhoz, hogy a „dicsőséges kommunizmus” megvalósulhasson.

A kommunisták és a marxisták között is akadnak ellentétek, azonban abban megegyeznek, hogy a náci és a kommunista diktatúrát nem lehet egy kalap alá venni.

Máshogy vélekedik erről Raymond Aron francia filozófus, aki szerint a náci és a kommunista diktatúrák állami berendezkedése hasonló volt, az ideológiájuk ugyanúgy emberéleteket követelt, ám volt eltérés a két totalitarizmus között.

Mindkét ideológia totalitarizmus?

Aron szerint a totalitarizmusnak vannak bizonyos szabályrendszerei, amely alapján jellemezhető. Aron azzal érvel, hogy mindkét totalitarizmus jellegzetessége, hogy az állampártok hasonlóan jutottak hatalomhoz, illetve közös vonásokkal rendelkeztek: szélsőséges eszközöket vetettek be hatalmi céljaik érdekében. Esetenként legitim, demokratikus választások útján jutottak hatalomra.

A két totalitárius rendszer között ugyan nincs morális különbség, az egyikben koncentrációs táborokba, a másikban pedig gulágba küldték a rendszer ellenségeit.

Aron Raymond azonban tud érveket felhozni arra is, miben lát eltérést a két diktatúra között. Az első talán az ideológiai eltérés. Míg a nemzetszocialista ideológia a nemzeti és a faji megkülönböztetés mentén jött létre, addig a kommunista és a bolsevista ideológia nem a nemzetiségre, hanem az oszályellenségekre helyezte a hangsúlyt.

Aron szerint a nemzetszocializmust a kapitalisták azért hozták létre, hogy Németországban meggyengítsék a gyerekcipőben járó leninista, kommunista mozgalmat. Aron szerint vannak alátámasztható tények, amelyek igazolják ezt az elméletet, azonban nem tartja valószínűnek, hogy ettől még eltérő lenne a két ideológia.

Sokkal inkább tartja valószínűnek azt, hogy a két totalitárius rendszer között sokkal több a közös pont, mint az ellentét. A nemzetszocializmus és a szovjet típusú rendszereket mindenképp összeköti az egypártrendszer, az egyetlen állami ideológia, a korlátlan tejhatalom, a rendőrség irányítása és a rendőri terror.

A két rendszer megítélése továbbra sem egyértelmű, de a francia filozófus érvelése alapján megállapítható, hogy a nemzetszocializmushoz hasonlóan a kommunista rendszerek is illegitimek és erkölcstelenek voltak Európában, ebben az esetben Szlovákiában is.

A kommunizmusról alkotott látszat

Tény, hogy akadnak, akik a kommunista rendszert nem tartják erkölcstelennek és illegitimnek. Az ő érvelésük szerint az emberek jólétben éltek, mindenkinek volt munkája, az állam ingyenes lakhatást biztosított mindenkinek. Sokan elfelejtik, hogy ez csak a látszat, a valóság az, hogy a kommunizmus miatt rengeteg ember szenvedett, számos esetben hurcolták meg az embereket pusztán azért, mert az állam ellenségei voltak.

A náci diktatúrákból sikerült levonni a kellő következtetéseket, a mai napig elrettentő példaként szolgál az utódok számára. A kommunizmusról ez azonban nem mondható el, vannak, akik erkölcsösebbnek és igazságosabbnak tekintik a mai szabad és demokratikus rendszereknél is.

Ezért is fontos, hogy a múlt rendszereinek a hibáit felismerjük, s így talán eljutunk odáig, hogy a nemzetszocializmust és a kommunizmust is erkölcstelen, zsarnoki rendszereknek nevezzük. Jó hír, hogy az átlagpolgárok felismerik az embertelen és könyörtelen diktatúrákat. Tény az is, hogy minden társadalomban megjelennek a radikálisok, akik ez ellen tiltakoznak majd. A jobb- és a baloldal szélén mindig lesznek hasonló csoportok, de ők csak egymásra számíthatnak, mert összenő, ami összetartozik.

Felhívom Izsák Gergely történész ismerősöm figyelmét, hogy szívesen várom az ő reakcióját is, ehhez a vitaindító kommentárhoz.