Ismét a külhoni magyarok ellen uszít a Demokratikus Koalíció
Nem ismer határokat a Demokratikus Koalíció (DK) határon túli magyarok iránti ellenszenve. A párt rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez, hogy újfent megtagadhassa őket, szeretnék ugyanis megszüntetni a külhoni magyarok szavazati jogát.
A vergődő, a felmérések alapján a két százalékot épphogy elérő baloldali párt ma sem hazudtolja meg magát, folytatja az elszakított nemzetrészek magyarjai ellen folytatott gyűlöletkampányát.
Elég felidézni Gyurcsányék a kettős állampolgárságért kiírt 2004. december 5-i népszavazás idején tanúsított magatartását, kifejezett ellenkampányát.
Az akkori országos referendum kérdése a következő volt: akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök nyíltan a nemmel való szavazásra buzdított. Azzal riogatta az embereket, ha a határon túliak megkapják a kettős állampolgárságot, tömegesen települnek majd át Magyarországra.
A migránsokkal viszont Gyurcsány Ferenc szerint jól járna Magyarország. A migrációs válság kellős közepén többször is hangoztatta, hogy szerinte Magyarország javára válna, ha bevándorlókat engedne be, több migránst pár napra még a saját házába is befogadott.
A külhoni magyarokkal kapcsolatban Gyurcsány Ferenc nyomdokaiba lépett volt felesége, Dobrev Klára, a DK jelenlegi elnöke.
A magyar Országgyűlés határozata alapján 2011. január 1-jétől hatályos egyszerűsített honosítási eljárással a határon túli magyarok kedvezményesen mégis megszerezhetik a magyar állampolgárságot, és vele együtt szavazati jogot is nyernek az országgyűlési választásokon.
Rónai Sándor, a DK alelnöke néhány napja arról beszélt, a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint már közel félmillióan regisztráltak a határon túlról, hogy szavazhassanak az áprilisi parlamenti választáson. Amennyiben az adatok helytállóak, ilyen fokú érdeklődés a magyarországi választások iránt a határon túlról még nem volt. A politikus arra is felhívta a figyelmet, a kutatások alapján ezeknek a választóknak a döntő többsége Fidesz-szavazó, és "ez a félmillió ember a számítások szerint négy extra parlamenti mandátumot jelent majd a Fidesznek".
Miért extrát? Magyar szavazatok! És miért elégedetlenkednek, mi mást vártak a határon túli magyaroktól? Olyan pártra szavazzanak, amely lépten-nyomon megtagadja őket?
Vagyis tartanak a külhoni magyaroktól a választásokon, egyáltalán nem véletlenül az előzmények ismeretében. A rendkívüli parlamenti ülésen a DK azt szeretné, hogy minden párt valljon színt a határon túli szavazatok ügyében. Rónai Sándor azt mondta, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk véleményét jól ismerik, ők a szavazati jog mellett vannak, a Tisza Pártét azonban csak Magyar Péter pártelnök homályos nyilatkozataiból ismerhetik, de nem valószínű, hogy a határon túli magyarok szavazati joga ellen lenne.
Viszont a jelenlegi kormány nemzetpolitikájának ismeretében, nem véletlen, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok a Fideszre fognak szavazni, hiszen a nemzeti összefogás a 2010 óta hivatalban lévő kormánynak köszönhetően a gyakorlatban is megvalósult.
Egy csak egy párt politizál tehát teljes mellbedobással a határon túli nemzetrészek magyarjai ellenében, ez a DK Gyurcsánnyal és folytatólagosan Dobrev Klárával is. Bizakodjunk, hogy április 12. után megérdemelten a parlamenten kívül rekednek.
