Így nem lesz vonzóbb a rendőri pálya
A kormány bejelentette, az államigazgatásban idén nem kerül sor a bérek valorizációjára. A bejelentés nemcsak a közigazgatási dolgozók körében keltett felháborodást, különösen érzékenyen érintette a rendőröket és a biztonsági erők más tagjait. A rendőrök tömegesen vonultak ki az utcára, hogy kifejezzék nemtetszésüket.
Szó mi szó, a rendőrök helyzete most sem egyszerű, ezzel az intézkedéssel pedig tovább romolhat. Tiltakozásuk teljes mértékben jogos, a kormánynak komolyan el kellene gondolkodnia azon, hogy a költségvetési megtakarítás vajon megéri-e a hosszabb távú következményeket.
A rendőrség létszámhiánya Szlovákiában évek óta súlyos problémát jelent. Nemrégiben zajlott a belügyminisztérium toborzó kampánya, mely Matúš Šutaj Eštok szerint rendkívül sikeres volt. Ennek ellenére továbbra is számos településen és régióban gondot okoz a megfelelő számú járőr biztosítása, a túlórák pedig mindennaposak.
Ebben a helyzetben a bérek reálértékének csökkenése tovább apasztja a pálya vonzerejét, ez pedig egy ördögi kört indít el. Minél kevesebben választják a hivatást, annál nagyobb lesz a leterheltségük azoknak, akik maradnak, ami kiégéshez és további lemorzsolódáshoz vezet, melyen a korai nyugdíjazás sem segít.
A kormány döntése érthető lehet abból a szempontból, hogy a költségvetés hiányát csökkenteni kell, és az államigazgatásban dolgozók tömegének bérfejlesztése komoly kiadás. De éppen ezért kellene megkülönböztetett figyelmet fordítani a kulcsfontosságú ágazatokra, amelyek nélkül a társadalom működése veszélybe kerülhet. A közbiztonság például tipikusan ilyen ágazat. Ha a rendőrök fizetése hosszabb távon nem tart lépést az inflációval, az nemcsak a dolgozók megélhetését veszélyezteti, hanem a lakosság biztonságérzetét egyaránt.
A rendőrök tüntetése tehát nem pusztán az anyagi kérdésről szólt. Egy figyelmeztető jelzés, ha a kormány nem hajlandó érdemben kezelni a bérek kérdését, akkor tovább romlik a közbiztonság.
Ez különösen veszélyes egy olyan időszakban, amikor a bűncselekmények száma a gazdasági nehézségek miatt emelkedő pályára állhat, és amikor a társadalmi feszültségek fokozódnak. A rendőrök motivációja és munkakörülményei alapvető nemzetbiztonsági kérdés.
Természetesen lehet érvelni amellett, hogy a bérek emelése nem old meg minden problémát. Szükség van jobb munkaszervezésre, korszerűbb eszközökre, megfelelő képzési lehetőségekre és hosszú távú pályaorientációs programokra is. De mindez nem ér semmit, ha a rendőr nem tudja eltartani a családját, vagy ha a bére jóval elmarad attól, amit más, kevesebb kockázattal járó munkakörben kereshetne.
Pontosan ezért gondolom úgy, hogy a kormánynak át kellene gondolnia a döntését. Nem biztos, hogy minden államigazgatási szektorban azonos mértékű béremelésre van szükség, de a rendőrség, a tűzoltóság és más fegyveres testületek esetében célszerű lenne külön megoldást találni. Akár egy egyszeri kompenzációval, akár célzott béremeléssel, de valamilyen anyagi gesztust mindenképpen tenni kellene a rendőrök felé.
Ha a kormány továbbra is figyelmen kívül hagyja a rendőrök követeléseit, annak ára lesz. Romlani fog a közbiztonság, a társadalmi elégedetlenség pedig csak fokozódik. Ez végső soron sokkal többe kerülhet az államnak, mint egy időben végrehajtott béremelés. Egyet tudok érteni a rendőrök elégedetlenségével, és az emiatti tüntetéssel, mert nem pusztán saját érdekeiket védik, hanem mindannyiunk biztonságát. A kormánynak meg kell értenie, hogy a rendfenntartás nem az a terület, ahol spórolni lehet, legalábbis nem anélkül, hogy ennek súlyos társadalmi ára legyen.
