2022. január 24., 19:09

Horizontgörbítők és szivárványtolvajok

Hogy Európában és az euroatlantinak nevezett világban a normális emberi értékek védelmezői folyamatos inzultusoknak vannak kitéve, már talán senkit sem lep meg.

Fotó: pixabay.com

Futószalagon érkeznek a hírek meghurcolt papokról, akiknek annyi a „bűnük”, hogy a Bibliára hivatkoznak, közismert személyiségekről, akiknek halálos fenyegetéssel kell szembenézniük, mert nem bólogatnak az LMBTQ ideológiára, elkeseredett szülőkről, akik kénytelenek más iskolába vinni a gyermeküket, mert a (természetesen nem létező) háttérhatalom által mozgatott „civilek” kisgyerekeknek nem való nemi „felvilágosítással” grasszálnak az iskolában.

A mai Nyugat- és Észak-Európában a fentiek mindennapos gyakorlatnak számítanak. A horizontgörbítők és a szivárványtolvajok az elferdült nyugati politikának és kultúrának, a lassú önfeladásnak a zászlóvivői.

Miközben megy a nagy cirkusz, alig kapta fel valaki a fejét arra a hazug és öntelt viselkedésre, ami az év elején történt. Egy Pakisztánba tartó tankhajó irányt változtatott, és elkanyarodott Európába, mert itt többet fizettek a palagázért. A szállítónak még úgy is megérte a gazdag Európát választani, hogy szerződésszegésért büntetést fizet. De kit érdekel a pakisztáni, afganisztáni, közel- és távolkeleti népek sorsa? Az európai sajtó örömódákat zengett, hogy megoldódott az energiaválság! Az a kérdés fel sem merült, hogy miféle kalózviselkedés ez? Mi ez az önteltség? És Európa nyugati országaiban tovább papolnak jogokról, emberségről és tisztességről. Elhalásszuk a gázt, mert mi gazdagabbak vagyunk. Idecsődítjük a migránsokat a fél világból, mert lassan nincs, aki dolgozzék. Aki nem felel meg, azt pedig áttoljuk a kelet-európaiaknak.

Egy liberális német lap szerint az idén a parlamenti választásokkal Franciaországban és Magyarországon dől el az Európai Unió sorsa. Szó se róla, számunkra, magyarok számára akár hízelgő is lehetne ez a megállapítás (bár joggal feltételezhetjük, hogy nem a háború dől el, csak fontos csaták lesznek).

A Süddeutsche Zeitung cikkének „esélylatolgatása” azonban csak odáig terjed, hogy felteszi a váteszi kérdést, mi lesz akkor, ha Macron győz és Orbán veszít a választásokon? Az fel sem merül a cikkíró tyúkénak megfelelő térfogatú agyában, hogy mi lesz akkor, ha például Macron is, Orbán is veszít, vagy Macron is győz és Orbán is nyer? Ez az „elemzés” sem más, mint a megszokott fennhéjázó, a „szegény rokont” lenéző szemléletmód és a (természetesen nem létező) háttérhatalom vágyainak és céljainak a demonstrálása.

Igaza van Nigel Farage brit politikusnak, aki szerint a briteknek az EU-ból való kilépése, a Brexit az első komoly jelzés volt az unió vezetői felé, hogy rossz irányba haladnak, de ők erről azóta sem akarnak tudomást venni.

A politikus szerint Brüsszel olyan, mint a szovjet idők Moszkvája, az unió pedig nem más, mint egy vallás. Követői fanatikusok, az Európai Bizottság vezetői vallási őrültek, akik Isten helyett az európai projektet imádják.

Sok igazság van ebben, de Farage nem megy tovább az igazmondásban, s nem említi az anyagi mozgatórugókat, a valódi okokat. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a jólétbe belehülyült nyugati társadalmak „csak” önfeladást és identitásvesztést követnek el, pedig ez a „vallási őrület” nem más, mint a birodalomépítés szándékának az ideogiája. Brüsszel a (természetesen nem létező) háttérhatalom kottájából játszik, és elárulja az európai népeket. Tulajdonképpen maga alatt vágja a fát. Vagyis hát nem maga alatt, hanem alattunk. És az utódaink alatt.

Mindezek fényében riasztó látni, hogyan dohog az úthenger, és szervezi Európa jövőjét. Kézenfekvő a kérdés: vajon kapott-e valamilyen űrlapot, kérdőívet bárki is a félmilliárdnyi európai polgár közül?

Ha valakinek hozott ilyet a posta, kérem, jelentkezzék! Különben úgy fest a dolog, hogy megint egy kaszt, a kiválasztottak és azok képviselői „gyűjtik be” a (természetesen nem létező) háttérhatalomnak tetsző véleményeket, és tálalják fel az Európai Unió csodálatos jövőjének a modelljét, amit majd úgy fogalmaznak meg, mint a közakarat megvalósulását. Mintha az Európai Unió tagállamaiban nem lennének a népfelség elvével megválasztott kormányok és parlamentek!

Ezeknek a kiválasztottaknak a nemzet, a haza, a közösség, a közös történelem és kultúra értelmezhetetlen fogalmak. Ezek hazátlanok. Vagy olyan álomvilágban élnek, ahol reggel dollárhegyek mögött kel a nap, és euródombok mögött nyugszik alkonyatkor.

Megosztás
Címkék