Holló a hollónak

Így csak a vérnyomása ment fel, véletlenül éppen pártja kongresszusán. Elérte a végzete, mondhatnánk, ami túl sokáig váratott magára. Emberéletekbe került a kivárás. Hogy kik küldték rá a Nakát, lehet találgatni, egy dolog azonban érdekes: miért éppen egy félfasiszta képviselő mosdatása hozta rá a bajt? („Milan Mazurek csak azt mondta ki, amit szinte az egész nemzet gondol.”)

Naivság lenne elhinni, hogy Fico egy elhamarkodott kijelentés miatt került célkeresztbe. Hiszen sokkal súlyosabb bűnök terhelik a lelkét.

Kormányfőként hagyta működni azt a maffiagépezetet, amely az egész országot behálózta, kezdve a belügyminisztertől, folytatva a főügyésszel, a bírákkal, az alkotmányos tényezőkkel, az államtitkárokkal, a miniszterekkel bezárólag. A bűnbandában szinte mindenki benne volt, az egész államgépezet. S ennek a maffiának volt a védő-őrző szolgálata Robert Fico.

Sokan tudni vélik, hogy magában a Smer berkeiben keresendő a buzgalom forrása, onnan akarják félreállítani.

Pedig a bukása már akkor borítékolható volt, amikor Kočner tovább dalolt, és a következő strófa Robert Ficóról szólt, pontosabban arról, hogy ha nem viselkedik „rendesen”, nem lesz belőle miniszterelnök. Lám, hiába viselkedett rendesen, és falazott a bűnözőknek. Pellegrini miniszterelnök mindenesetre kamerába mondta, hogy Fico már semmilyen funkciót nem kíván vállalni. Azt már nem nehéz kitalálni, hogy miért bújt Pellegrini háta mögé, a pártlistán a második helyre. Szorult helyzetében nyilván megelégedne egy egérfülecskényi parlamenti képviselői hellyel, valahol a terem sarkában, ahol szépen meghúzná magát. Most már csak azért izgulhat, hogy összejön-e számára a képviselői immunitás. Nincs ezzel egyedül, a Most-Híd berkeiben is találnánk néhány figurát, akinek a következő hónapokban mentőövet jelentene a képviselői büntetlenség.

A déjà vu ezúttal többszörös, ha szabad ezzel a képzavarral élni.

Egyrészt Robert Fico visszakapja azt, amit annak idején maga művelt, amikor kisinasként bosszúból kisöpörte a kommunista utódpártot (SDĽ), és megalkotta főművét, a Smert.

Most őt söprik el, csak az a kérdés, hogyan folytatja ez a csapat, amelyben a szlovák polgárok többsége atavisztikus ösztönétől hajtva még mindig bízik, mindenek ellenére és minden bűnüket jóváírva. Másrészt volt már ilyen Szlovákiában. Amikor Vladimír Mečiart végre sikerült félreállítani, sokan fellélegeztek, és arról hozsannáztak, hogy ebbe az országba visszatért a tisztesség.

Azon túl, hogy Mečiar köszöni szépen, jól van, feltehetjük a kérdést: mi következik ezután? Öt-tíz év múlva majd Robert Fico is – félrevonulva valami jó kis meleg fészekbe – elmondhatja, köszöni szépen, jól van? Mert ez egy ilyen ország. Ahol hatványozottan igaz a mondás: holló a hollónak nem vájja a szemét. Legfeljebb halált megvető bátorsággal eltörli az amnesztiáit.

A közösségi oldalakon ugyanakkor olyan vélemények is köröznek, hogy az új magyar csapatban, az MKÖ-ben is sok a régi figura. Amivel egyesek azt próbálják sugalmazni, hogy ők is sárosak, rovott múltúak.

Ki tudja, ezek a huhogók kinek a malmára szeretnék hajtani a vizet? Nem kell sokat találgatni.

De ahogyan a megújulás és a megtisztulás nem generációs kérdés, mint azt sokan szeretnék beállítani, azt is látni kell, hogy kik azok a magyar képviselők, akik részt vettek Szlovákia elrablásában, abban, hogy idáig juthatott ez az ország. Akik foggal-körömmel védték Ficót, Kaliňákot, Trnkát és csapatát. Nem hinném, hogy az MKÖ soraiban kellene keresni őket. A „túloldalon”, a Most-Híd berkeiben ugyanakkor a lista első tucatnyi figurája közt találnánk legalább négy-öt politikust, akinek ha része nem is volt a maffiarendszer működésében, legalábbis haszonélvezője volt a Fico-éra életben tartásának. Ezt majd alkalomadtán ne felejtsük el felidézni.

Egyben biztosak lehetünk, jövő február végéig elképzelhetetlen mennyiségű mocsok fog lefolyni a Dunán, és ilyen durva, kíméletlen választási kampányt még nem látott ez a fiatal ország,

amely most van készülőben. Tartok tőle, hogy ez nem a megtisztulást fogja szolgálni. 

Megjelent a Magyar7 2019/50. számában.