Hogyan lehetne növelni az oltási kedvet?
Szlovákiában csütörtöktől minden 16 évnél idősebb regisztrálhat az oltási váróterembe, aztán majd a rendszer dönt arról (legalábbis a kormány illetékes tárcájának kommunikációja szerint), hogy az átalunk választott járásban, hol, mikor és mivel oltanak majd be bennünket. Mindezt a kor és az egészségügyi állapot függvényében.
Látszólag nem nagy változásról van szó, főleg a Dél-Szlovákiában élők számára, ahol kevés helyen van egy adott járáson belül két város, ahol oltanának, de a korhatár csökkentése vélhetően valós képet nyújt arról, mennyien szeretnének majd valóban beoltatni magukat. Erre a kérdésre szeretne az egészségügyi tárca is választ kapni, mert napokon belül lejár a legtöbb helyen az első tíz hét, amióta a nagykapacitású oltóközpontokban vakcinálnak, ez pedig ugye azt is jelenti, hogy kezdődik a második oltás az AstraZeneca oltóanyaggal. Mindennek eredménye, hogy amennyiben nem növekedik az oltóközpontok működési ideje a hétvégékről a hétköznapokra, akkor tíz hétig csak a második vakcinát kapják majd a polgárok, vagyis a beoltott személyek száma nem fog tudni gyarapodni.
Ez a helyzet a Pfizer/Biontech vakcina esetében már több helyen előállt, ezeken a helyszíneken csak négy hét után jön egy újabb négyhetes második oltásos időszak. Az oltottak számának igazi növekedését tehát csak az oltóközpontok számának növelésével és azok kapacitásainak bővítésével lehet, vagyis el kell jutni oda, hogy ne csak hétvégén működhessenek.
Eddig legnagyobb akadálya eddig a hiányzó vakcinamennyiség volt, de már a Pfizeres oltóanyagból is milliós adagnak kellene érkeznie, amely fél millió ember számára elegendőnek kellene lennie. Néhány helyen már a héten bejelentették az oltási napok növekedését, de nem volt szó összehangolt országos bővítésről.
A számok egyébként is fontos szerepet fognak játszani az elkövetkező napokban, amikor látni fogják a rendszer működtetői, hogy a csütörtöki regisztrációs nyitás után hány ember jelentkezett pluszban az oltásra (az első napon 11 óráig 77 ezer új regisztráció történt a 16-40 évesek körében). Mivel még alig több mint egymillió személy kapott legalább egy vakcinát, az volna az igazi siker, ha most elérnénk a minimum kétmilliós számot a rendszeren belül, de még ez is messze van a 3 milliótól, ami egyfajta minimum kritérium az átoltottság szintjén Szlovákia lakosságát viszonyítva.
A 16 év felettiek beengedése a váróterembe bizonyosan egyfajta felmérés is ebből a tekintetből, mert több szakember is bírálja a hazai oltási kampány alacsony hatékonyságát. Annak kommunikációs elemei leginkább a közösségi médiában jelennek meg, ahol az ország lakosságának egy széles rétegét nem lehet elérni, éppen azokat, akiket a legfontosabb volna beoltani az egészségügyi kockázatok miatt.
Az új miniszter ezen a téren is előrelépést ígért, bár minden téren hasonlóan kommunikált, mert úgy tűnik, az előző tárcavezető konfliktuskerülő személyisége ellenére nem tudott igazán effektív lenni szinte semmilyen téren. Azt viszont, hogy mégis mi működhet az oltásellenes polgárok meggyőzése kapcsán, egyelőre nehéz megállapítani, bár a különféle korlátozások és megkötések vélhetően más országokhoz hasonlóan nálunk is hoznak majd néhány százezres növekedést a beoltottak számában.
A nagy kérdés viszont az, hogy sikerül-e meggyőzni a valódi ellenzőket, véleményvezéreket, vagy egyszerűen csak leépíteni a kétségeket az oltással szemben. Ehhez a megfelelő kommunikációs műveletek mellett arra lesz szükség, hogy egyszerűen felfogható számszerű tények kerüljenek majd a nagyközönség elé az oltás működéséről, azok pedig ha minden összeesküvés-elméletet nem is döntenek meg, de legalább alapot jelentenek a racionális válaszok megfogalmazására, amiből az utóbbi hónapokban keveset hallottunk.
