Hogy mi az abszurd, ne Remišová és Sulík döntse el!
Remišová: „abszurdnak tartom, hogy a kormányfő a magyar külügyminiszter mellé állt, és nem saját szlovák külügyminiszterének pártját fogta, aki Szlovákia szuverenitásának védelmére kelt.”
Állampolgár: abszurdnak tartom, hogy a kormánykoalíció egyik pártelnöke nyilvánosan szembefordul a miniszterelnökkel, és saját, magyar nemzetiségű állampolgárainak érdekeit semmibe veszi.
Tudvalévő ugyanis, hogy
- Szlovákia szuverenitását senki sem kérdőjelezte meg.
- Klus külügyi államtitkár nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a magyar nemzetrész szlovákiai helyzetét
- Korčok szlovák külügyminiszter a kettős állampolgárság ügyébe nem tűr magyarországi beleszólást
- Szijjártó Péternek magyarországi külügyi- és külgazdasági miniszterként joga és kötelessége is védelmébe venni a külhoni magyar állampolgárokat abban az esetben, ha egy másik ország, történetesen Szlovákia olyan törvénymódosítást akar végrehajtani, ami megfoszthatja őket az adott ország állampolgárságától.
Szép lassan, de biztosan rajzolódnak ki az erővonalak a szlovák politikai színpadon! Elég korán, hiszen még egy éve se kormányoznak Matovičék,
de már meggyűlik magukkal a bajuk, és úgy tűnik, nem is annyira a kormánykoalíció áll szemben a politikai ellenzékkel. Elkezdődött a helyezkedés mindkét oldalon! Ebből nem marad ki a köztársasági elnök sem! Čaputová érezhetően elsősorban Sulíkékkal (SaS) és Remišová (Kiska) Emberekért (Za ľudí) pártjával rokonszenvezik.
Az anyapártját, a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákiát is ide lehet sorolni, amely a kormányoldali pártviszálykodásoktól távol és tisztán maradva simán válhat parlamenti párttá a jövőben. Ők hárman képezik a Brüsszelnek és Sorosnak is kedvére való liberális oldalt, amelyet minden bizonnyal ilyen összetételben az államfő is szívesen látna a kormánynyeregben a következő parlamenti választásokat követően. Ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása lenne a V4-ek jövőjére nézve katasztrófa lenne.
De nem eszik forrón a kását, első lépésben még nem az OĹaNO-tól kell megválni, hanem annak vezérét, Matovičot kell megbuktatni
egy olyan forgatókönyvvel, hogy a szlovák kormányfő tehetetlen a járvánnyal szemben, és rokonszenvezik a Brüsszel kegyeiből kikerült Orbánnal, ami Szlovákiára nézve nem előnyös. Nem kell most még előrehozott választás, csak egy másik, kevésbé ismert „egyszerű ember” miniszterelnöknek, akitől aztán könnyebben lehet megszabadulni.
A SaS talán még soha nem volt ennyire liberális, mint most! Régebben itt-ott nemzeti érdekekre (is) hivatkozva hozott döntéseket, például Radičová megbuktatásakor.
A jelenlegi helyzetben pedig populista módon nyitáspárti és lockdown-ellenes, nyíltan hangoztatja, hogy számára a gazdaság élvez prioritást. Remišová ott lébecol az oldalán, képviseli Brüsszelt az orosz vakcinaellenességben, és felsorakozik a SaS vezette szlovák külügy lépései mellé a Szijjártó-ügyben is.
Matovič, mint Don Quijote, búsképű lovagként harcol mindenkivel! A kormányban és a parlamentben a sajátjain kívül már csak Boris Kollárra, mint Sancho Panzára számíthat hűséges fegyverhordozóként. Ez így kettesben kevés sikerrel kecsegtethet a jövőben, még esetleg a magyarokkal kiegészülve sem.
Vajon baj (kisebbségi kormány) esetén besegítenek-e a közelmúlt árnyai egy Smer vagy Hlas képében? Bár ők már inkább az előrehozott választásokban bíznak és az azt követő időkre összpontosítanak.
És hova sorolhatja magát majd a magyarok pártja? Ha nem egységesülnek időben, lehet, hogy ezen nem is kell majd gondolkodni. Viszont szükség lenne iparkodni, nehogy hoppon maradjunk szétszóródva egy előrehozott választáson!
Egyébként a járvány szempontjából nem túl szerencsés időzítés ez a jelenlegi kormányválság! Amikor az erőket összpontosítani kellene az emberek egészségének és életének megőrzése érdekében, forgácsolódik a szlovák kormány! Hatalmi harc járványellenes harc helyett!
