Hé, víz!
Állítólag a történelem előtti időkben, még a rómaiak előtt a mai Hévíz település egyik pontján egy földjét kezdetleges szerszámokkal művelő ember kapálgatott. Pontosabban a mai tó forrásánál, aminek akkor még se híre, se hamva, még hideg vize se. Szintén nagy volt a forróság és szárazság akkoriban is, esővíznek nyoma se hetek óta. Egyszer csak egy erőteljesebb kapavágásnál a bácsika nagy csodálkozására a földből kibuggyant, aztán rögtön erős sugárban fel is tört a forró víz!
És így lett a szerző legendája szerint a mára már közkedvelt, 2012-ben Budapest után a legnépszerűbb magyar gyógyfürdő város neve HÉVÍZ!
De egyáltalán nem biztos, hogy ez így történt! Az is lehet, hogy a mellette kapáló szomszéd sámán félrehallotta a kiáltást: mivel a bácsika azt is mondhatta joggal és talán csalódottan a csodába illő esemény kapcsán, hogy HŐVÍZ, vagyis inkább azt szerette volna kifejezni, hogy semmire se alkalmas forró víz tört fel, amivel öntözni nem lehet, szinte ihatatlan és szokatlan a mosakodásban is.
Talán azért a krumplilevesét nagy hirtelen megfőzhette benne, legalább nem kellett tüzet raknia! A sámánszomszéd tehát félrehallotta a hő vizet hévíznek, és mivel ő volt a sámán, magának tulajdonította a forró víz feltörését is – kisámánkodta az embereknek -, ő lett a gyógyvíz miatt gyorsan benépesedő település névadója is.
Így lett tehát hő vízből Hévíz, de ez se biztos! Ami viszont az, hogy büszkén viseli a település mai napig ezt a nevet. Sőt, már reptere is van, főleg a szép számban ideérkező orosz és ukrán vendégturisták nagy örömére.
„A Hévízi-Tó a világ legnagyobb természetes, biológiailag is aktív, fürdésre alkalmas termáltava. Hőmérséklete 38 méter mélyről feltörő hideg és meleg forrásvizek keveredéséből származik. A 410 liter/másodpercenkénti vízhozamának köszönhetően vize 3 nap alatt teljesen kicserélődik. Speciális vízösszetételének köszönhetően a megelőzés mellett számos betegség, főként mozgásszervi megbetegedések kezelésére alkalmas.“
A hévízi tóra régebben elég lekicsinylően tekintettem! Meleg vízben úszkálni, lubickolni mire jó? Alig vártam, hogy visszamenjek a közeli Balatonhoz, ahonnan Hévízre először a rosszabb idő miatt csábítottak el. Gúnyosan nézegettem a fekete gumitömlő segítségével lubickolókat. Ezt azért mégse! Azóta viszont a fekete gumitömlők kicserélődtek szép, különböző színben pompázó parafa úszógumikra! Mintha kerekded kanárik úszkálnának a tóban!
Tavaly már erősen kacérkodtam a csábító gondolattal, hogy én is veszek egy ilyet, nejem akkor már abban lebegett kényelmesen a tóban. Idén aztán már aztán vettem magamnak én is egyet – kék-sárgát – mondván, úgy is közeledik a második gyerekkor... Meg aztán meg is győztem magam, hogy ebben a korban már veszélyes a néhol 30 méter mély és 30 foknál is jóval melegebb tóban úszni csak úgy, a megszokott formában. Mennyivel kényelmesebb magamra kulcsolva, kényelmesen elfeküdve lubickolni, mint tempózni a meleg vízben! Ennek az idei hévízi tartózkodásnak ez a legfontosabb tanulsága! De a hideg nagyfröccs a nyári melegben ugyanolyan finom, mint tavaly volt, hála Jedlik Ányosnak! Ez pedig kortól független!
A fröccstől visszatérve a tóhoz, kissé csodálkozom, hogy milyen békésen traccsolgatva, egymás mellett úszkálva, bratyizva hemzsegnek az oroszok és ukránok együtt a vízben! Krímről egy szó se! De nem csak turistáskodnak itt ezek! Sok az orosz és ukrán ingatlan tulajdonos is ebben a fejlődő, egyre gyarapodó és szépülő kisvárosban! Hasonlóan, mint a csehországi Karlovy Varyban.
Úgy tűnik, szeretik a muszkák a meleg gyógyvizet, és nem csak a szibériaiak. A hévízi tóban télen, mínusz 10 fokban is lehet úszkálni. Ilyen náluk nincs, ott csak a jeget feltörve az orosz „medvék” mernek télen a vízbe merülni! Nem csoda, hogy nagy az érdeklődés az orosz és ukrán befektetők részéről is Hévíz iránt. Életben tartják az ingatlanpiacot, pörgetik a turizmust, a vendéglősöktől a fodrászokon át a piaci kofákig mindenkivel jót tesznek. Oroszok és ukránok is tömegével költik a pénzüket Hévízen! A város utcáin lépten-nyomon orosz szót hallani, cirill betűs feliratokba, reklámtáblákba, étlapokba botlik az ember, szemmel látható, hogy belőlük él az egész környék.
Egyelőre a település nevében még nincs változás! Bár hamarosan megjelenhet a kétnyelvű információs táblák mellett a kétnyelvű településtábla is:
Hévíz – Tепловая Вода.
