Hatékonyabb bűnüldözés kell a csalókkal szemben
Ahogy a pénzügyi világ egyre durvábban az online térbe költözik, úgy válik egyre fontosabbá a digitális biztonságunk. Csakhogy az idősek számára, akik kevésbé jártasak az internetes világban, és nem is állnak a rendelkezésükre szükséges eszközök, hatalmas veszélyt jelenthet mindez. Sok esetben a nyugdíj is bankszámlára érkezik, ám közel sem biztos, hogy nem éppen ezzel kerülnek a csalók hálójába.
A kiberbűnözők pontosan azokat célozzák, akik egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan értik a digitális világ szabályait. Ennek hátterében állhatnak generációs különbségek, illetve az anyagi helyzettel vagy a képzettséggel összefüggő okok is, ám az biztos, hogy a csalók minden apró hibát kihasználnak az átverésre és kifosztásra. Egy kitöltendő adatlap, egy hivatalosnak látszó e-mail vagy egy jól eljátszott telefonhívás könnyedén megtévesztheti azokat, akik sosem tanulták meg, hogyan különböztessék meg a biztonságos pénzügyi ügyintézést az átverésektől. A csalók pontosan ezt a naivitást, információhiányt és védtelenséget használják ki.
Mire építenek a csalók? A kiberbűnözés mára nem csupán informatikai kérdés: egyre több trükkön, pszichológiai manipuláción, magabiztos fellépésen alapszik. Ma már idejét múlt a „segítsen, mert bajban van az unokája” szöveg, sokkal rafináltabb eszközökkel élnek a csalók. Jellemző az ún. „sürgős banki intézkedés” típusú e-mail, ahol egyetlen lépésben vagy hivatkozáson keresztül csábítják el az ügyfeleket – akik sokszor félelemből, tudás hiányában, vagy a mindenható banki rendszerbe vetett bizalom miatt engednek. Kutatások szerint a magyar felnőtt lakosság mindössze 37 százaléka ellenőrzi, valódi pénzügyi szolgáltatóval áll-e kapcsolatban, az idősebb korosztályban pedig ez az arány még alacsonyabb.
A kormánynak is hatékonyabban kellene foglalkoznia az üggyel! Sajnos a rendőrség egyelőre elég tehetetlennek tűnik az internetes, telefonos csalókkal szemben. Kevés a felgöngyölített ügy, speciális rendőrségi szervek hiányában nagyon nehézkes és hosszadalmas a nyomozás, a bűnösök legtöbb esetben büntetlenül élvezik az elcsalt pénzt. Saját tapasztalatom mondatja, hogy a bank a számlaszám alapján nyomára bukkant a csaló személyének és címének, közölte a rendőrséggel, de azok ügyészségi hozzájárulás hiányában nem mehettek ki azonnal a megadott címre. Később pedig már bottal üthették a nyomukat... Pedig a bűnözőket azonnali és szigorú büntetésekkel kellene elrettenteni attól, hogy átverjék az embereket.
A kiberbűnözés elleni harc nem csak technológiai, hanem társadalmi kérdés is. Ameddig a belügyi szervek nem lesznek e téren elég hatékonyak, nem tudják segítségül hívni a mesterséges intelligenciát sem, addig elképzelhető lenne, hogy banki igazolások és rendőrségi jegyzőkönyvek alapján az állampolgár-barát kormánypolitika részben vagy teljesen kártérítse a kárvallottakat, mint ahogy ezt teszi a svájci hitelesekkel is, (a kormány ki akarja vezetni a devizahiteleket), akik valamikor szintén árfolyam - csalások áldozatai voltak. Ezzel is jobban tudnák ösztönözni saját érdekeltségüket a bűnüldözésben, a kártérítések csökkentésében is. Az idősebb generációk védelme érdekében ügyelni kell arra, hogy a digitális világ ne váljon a csalók játszóterévé, az idősek pedig áldozataikká.
