Grönland, a megyeszékhely
Kevesen tudják, de nekem megsúgták, hogy Trump elnök első célja nem Grönland leigázása volt. Egy sokkal kellemesebb klímájú, stratégiailag jóval fontosabb helyen fekvő szigetet nézett ki magának, a Csallóközt.
A két elnöki ciklusa között csak ábrándozni tudott a vidékről, s kevesen tudják, de egyszer - búvárhajón érkezve -, még személyesen is megnézte a helyet. Komáromnál jött fel a felszínre, itt azonnal helikopterre szállt, s röviddel azután, hogy a magasba emelkedett, mindjárt meg is látta a lényeget. A szeme előtt feküdt Európa közepén egy vizesárokkal jól elhatárolt terület. Ideális hely egy rakétatámaszpontnak! Hadd érezzék európai barátaink, Berlin, Brüsszel, Budapest és Bárizs, hogy nem lehet csak úgy ugrálni, szembemenni az amerikai érdekekkel. Ennek itt rövidesen amerikai területnek kell lennie, nem fogunk állandóan európai jóváhagyásokért könyörögni – diktálta telefonja szövegíró alkalmazásába a rendkívül fontos, de nem azonnal kivitelezhető ügyek közé.
November hatodikán, mindjárt a választási eredmények kihirdetése után csipogni is kezdett a telefonja, s a kijelzőn villogott a Csalóköz, Csalóköz felirat, s immár megválasztott elnökként semmilyen akadálya nem volt, hogy az egyik első sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok fennhatósági területének közép-európai kibővítéséről beszéljen.
Ez igen, súgtak össze az újságírók és a helyszínen lévő diplomaták! Nem kellenek hadgyakorlatoknak álcázott katonai manőverek vagy felségjel nélküli kis zöld katonák ahhoz, hogy miénk legyen a terület. Elég ezt így, nyersen – nyakasan bejelenteni, elvégre miénk a világ legerősebb hadserege.
A jelenlevők elismerték, hogy a területszerzési igény ilyen nyílt és egyenes bejelentése mindenkit meglepett.
Ez ennek a varázsa! – szólt hozzá a jövendőbeli alelnök is, s a hallgatóságra kacsintva hozzátette, hogy a katonai beavatkozást persze nem gondolja komolyan senki sem, s jelezte, hogy fog ez menni tárgyalásos úton is.
Ha-ha-ha!!! – törte meg a pillanatnyi csendet, ahogy a hátsó sorokban valaki őszintén és hangosan felnevetett. Ki ez – ki ez? – kérdezték egymástól tanácstalanul a többiek, mígnem a még mindig mosolygó férfi bemutatkozott és azonnal kérdést is szegezett Trump elnöknek. „Mister President, a szlovák hírügynökség tudósítója vagyok, eddig nem kaptam szót sohasem, ezért nem ismerhetnek, de el kell mondanom, hogy ha a Csallóközt tárgyalásos úton szeretné megszerezni, az átvétel nagyon bonyolult és hosszú lesz” – s máris fel is tette a kérdést, hogy tudja-e az új elnök, hogy a kiszemelt terület egyszerre három különböző megyének is a része? Ez egy világritkaság! – tette még hozzá.
A tudósító folytatta volna a helyzet bonyolult, ráadásul bár három megye is felszabdalja a szigetet, egyik testület sem székel szigeten, ráadásul az lakosság domináns része magyar, akiknek viszont az egyik testületben sincs többségük – ám mindezek elmondására már nem volt lehetősége. Trump röviden gondolkodott, de nem akart foglalkozni a részletekkel, bár amikor meghallotta, hogy van magyar jelenlét, még egy pillanatra fontolgatta is, hogy zöld utat ad a további beszédnek, de aztán egy kézlegyintéssel leállította a messziről jött embert.
A megszólított egykori vezérkari ezredes nem habozott és előállt régi álmával, amit már kadét kora óta dédelgetett: Grönland, uram! A zöld sziget! A világ legnagyobb szigete!
Hány megye? – kérdezett vissza az elnök és Smith tudta a megfelelő választ. Egy uram, egyetlen egy!
Trump nem habozott, nem felejtette, hogy minden esetben fenn kell tartania a határozott hódító hiteles képét és azonnal reagált is a javaslatra: O.K., Smith, mehet! Tegyük Amerikát még nagyobbá ezzel!