Garancia a jó anyaországi kapcsolatokra
A Magyar Szövetségnek az anyaország kormányával való jó kapcsolata létkérdés a felvidéki magyarság megmaradása szempontjából. Az MKP és a Most-Híd rivalizálása idején köztudott volt, hogy amíg a vegyespárt nem kimondottan ápolt jó kapcsolatot Orbánékkal, addig az MKP-nak, mint etnikai pártnak mindig természetes szövetségese volt a Fidesz-KDNP.
Nem csoda tehát, hogy a Magyar Szövetség féli kongresszusán az elnökválasztásra sokan úgyis tekintettek, hogy melyik jelölt képes kedvező partneri viszonyt teremteni az etnikai párt és a magyar kormány között. Ki az a négy elnökjelölt közül, aki már eddig is jó kapcsolatokkal rendelkezett magyar kormányzati és országgyűlési körökben, anyaországi civil szervezetekkel és alapítványokkal. Aki folytatója és záloga lesz a leszakított nemzetrészünk és az anyanemzet szoros kapcsolatának.
2014-ben Gubík László, a Via Nova ICS akkori elnöke a Fidesz felvidéki jelöltje volt a párt európai parlamenti választási listáján. Nagyvonalú gesztus volt a Fidesz részéről a határon túliak szimbolikus jelölése. Az össznemzeti lista részét képezte a nemzetegyesítési folyamatnak. A Magyar Szövetség szombaton megválasztott új elnöke tehát már 10 évvel ezelőtt részesévé vált az anyaországi politikai történéseknek, a szimbolikus jelöléssel olyan ismeretségekre és kapcsolatrendszerre tett szert, amely az elnöki munkájában is nagy segítségére lehet.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen a Fidesz, a többi magyarországi párttal való kapcsolatépítés nem annyira fontos? Hát nem! Egyrészt azért, mert a Fidesz 14 éve kormányoz, másrészt, mert a magyarországi ellenzéki pártok számára a határon túli magyarság sorsa nem tartozik a kiemelt fontosságú témák közé. Orbán-ellenességük elhomályosítja őket, amit a magyar kormány támogat, az számukra eleve nemkívánatos, így a külhoni magyarság se. Gyurcsány Ferenc exkormányfő és pártja, a Demokrata Koalíció már bizonyított a 2004-es magyarországi népszavazáson a kettős állampolgárságról. Amit ők akkor meghiúsítottak, azt a Fidesz kormányra kerülése után azonnal megvalósította. Azóta sem volt képes felénk nyitni Gyurcsány, nemzetrészünkre mindig csak nyűgként tekintett.
Vetélytársa, az új ellenzéki trónkövetelő Magyar Péter sem szólalt meg rövid tündöklése óta a határon túli magyarokról, az elszakított nemzetrészekről. Nem kérdés, hogy mennyire tartaná fontosnak támogatni munkahelyén, az Európai Parlamentben az őshonos nemzeti kisebbségek jogvédelméről szóló törvény elfogadását. Csak az országgyűlési választások előtt fognak sopánkodni, akkor figyelnek fel majd a határon túli kettős állampolgárságú magyarokra, hogy miért van szavazati joguk Magyarországon, ha nagy többségük a Fidesz-KDNP-re adja le szavazatát.
Napjainkban a kedvezően alakuló szlovák-magyar kormányközi kapcsolatokban egy Gubík vezette Magyar Szövetségre komoly összekötő hídszerep hárulhat.
