Felvidék, Tusványos, Šimečka
Látszólag összefüggéstelenek a címbeli szavak. Egy valaki, Gubík László, a Magyar Szövetség elnökének személye mégis összekapcsolja őket oly módon, hogy a közelmúltban a támadások össztüzébe került miattuk. Kapott hideget, meleget a tusványosi táborban való megjelenésért, egy felvidéki tetkó matricáért és a Šimečkával történt gombaszögi beszélgetésen elhangzottakért.
Szűk egy éve kezdett el közeledni a Magyar Szövetség a Progresszív Szlovákiához, annak ellenére, hogy ideológiai szempontból nincsenek egy térfélen. Gubík László pártja inkább konzervatív, a PS pedig nyíltan liberális. A közeledést felvidéki magyar szempontból a PS beneši dekrétumokkal kapcsolatos véleménynyilvánítása, a téma napirendre vétele alapozta meg, ilyennel szlovák párt még nem rukkolt elő. Az elmúlt években, évtizedekben minden párt minden politikai térfélről támadta a magyar érdekképviseletet, ha az megnyitotta ezt a témát. A PS tavaly ősszel elővette a dekrétumok kérdését, a reakciók és a történések mindenki számára ismertek, a Magyar Szövetség és a liberális párt között pedig azóta is folyik a programok egyeztetése, miközben a Magyar Szövetség látványosan elfordult a Smertől, és mindenfajta együttműködést megtagadott a jelenlegi legnagyobb kormánypárttal és a Republikával is. Miért ne tette volna, hiszen a beneši dekrétumok magyarokra vonatkozó részének átértékelését a jelenlegi kormány nem csak megtagadta, hanem a Büntető Törvénykönyv módosításával a dekrétumok érvényességét megkérdőjelezőinek megbüntetését is kilátásba helyezte. Ez után mit remélhetne még a felvidéki magyarság Ficótól? Így Gubíkék döntése teljesen érthető, az ajtót Fico zárta be a normális együttműködés lehetősége előtt.
Ezzel egy időben azonban a PS nyitottságot mutatott. A szorosabb együttműködést a progresszívokkal az is indokolja, hogy a Magyar Szövetség egyik fontos programpontja, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadását a PS is támogatja, más szlovák párt eddig ez elől elzárkózott. Az együttműködés melletti érveket támasztja alá az is, amit több politikai elemző is hangsúlyoz, eszerint a Progresszív Szlovákia liberális pártként nyitott, készséges és konstruktív hozzáállást képvisel a Szlovákiában élő magyarokkal kapcsolatban, legyen szó a jogaikról, Dél-Szlovákia gazdasági fejlesztéséről, az oktatásról, vagy az identitás, a művelődés és a kultúra fejlesztéséről. Természetesen, azt, hogy a nyitottság mennyire váltható konkrét javaslatokra, cselekvési tervekre, azt majd az idő mutatja meg, illetve a Magyar Szövetség számára egy esetleges sikeres parlamenti választás után a leendő koalíciós tárgyalások, mindenesetre Šimečkáék nyíltan kommunikálnak arról, hogy a magyarokra szükség lenne a következő kormányban. A nyitottságnak bizonyítéka az is, hogy a magyar párt elnökét decemberben meghívták Pozsonyba egy ellenzéki tüntetésre, ahol szólhatott is a tömeghez.
Az együttműködés kritikusai viszont azt róják fel Gubíknak, hogy ideológiai szempontból a Szövetség másik oldalon helyezkedik el, mint a PS. Bizonyára számítanak az ideológiai szempontok, de sokkal inkább az, hogy Šimečkáék el tudják-e fogadni a magyarok programját, illetve Gubíkék fel tudnak-e sorakozni a változás követelése mellé. Mégpedig anélkül, hogy bármit is fel kellene adni az elképzeléseikből, a programjukból.
A cél most Fico hatalmának megdöntése, illetve magyar szempontból a párt országos tanácsa által megfogalmazott 13 programpont elfogadtatása is. Amennyiben erre lehetőség nyílik, soha nem látott közelségbe kerülhet a valódi szlovák-magyar együttműködés, olyanra, amelyről a Most-Híd vegyespárt is csak álmodozni mert.
Viszont éppen a helyzet érzékenysége miatt, és amiatt, mert sokan nem értik még, hogy ez nem önfeladás, a jövőben nagyon kell vigyázni a Magyar Szövetség saját arculatának, önállóságának megőrzésére, mert csak így tud sikeres lenni a jövő évben esedékes parlamenti választásokon. Meg kell mutatni az erejét, legközelebb azt, hogy fontos játékos tud lenni a politikai térfélen, nehogy a magyar szavazók a változás igénylése érdekében egy erősebb, szlovák pártra voksoljanak. A párt erejének a legfontosabb vizsgája idén ősszel, az önkormányzati és megyei választás lesz.
Az örökös felvidéki elégedetlenkedőknek, akik kritikusak a PS-szel való együttműködéssel, és ezerrel bírálják Gubíkot ezért a közösségi médiában, valójában akkor lehetne kifogásuk, ha Gubík László nem ment volna el Tusványosra! Gubík elment, mert ez a nemzetpolitikának, a Kárpát-medencei politikai térnek egyik legfontosabb helye. Péter apostol tagadta meg Jézust háromszor, miután Jézust elfogták. Péter ekkor félelemből, a főpap udvarában tagadta meg, hogy ismeri Jézust, amint azt Jézus előre megjósolta neki. Gubík nem úgy épít politikai jövőt, hogy megtagadja a múltját. Az Orbán-Duray által megjelölt irányvonaltól soha nem szabad eltérni, de a reálpolitika alapján most alkalmazkodni szükséges a politikai realitásokhoz.
Van, aki a PS miatt bírálja, más Tusványos miatt, és most a szlovákok közül is sokan kritizálják, mert Gubík múlt heti, Csorba-tónál magára ragasztott, hovatartozását kifejező felvidéki tetkó-matricáját nézik rossz szemmel. Ez nem provokáció, mint ahogy ezt sok szlovák állítja a közösségi oldalakon, hanem frappáns válasz azoknak, akik a Felvidék szó használatának jogosságát megkérdőjelezték. Lehetne ebből akár egy felvidéki magyar népmozgalom is!
