lapajánló
Sodródó magyar szavazók, a 30 ezüst ára és a lélek csillanása
Magyar7 - 17. száma
2024. március 8., 11:39

Felkészül Moldova?

Állandó olvasóink talán emlékeznek, hogy rovatunkban többször is boncolgattam Moldova politikai, társadalmi helyzetét. Sőt, két éve néhány barátommal személyesen is meggyőződtem arról, milyen is Európa legszegényebb országa, az eldugott Moldova.

transznisztria
Fotó: Magyar7/Archív felvétel

A fővárosban, Kisinyovban egy cseh sörözőben beszélgettünk a szerény ország néhány szimpatikus lakójával. Eljátszottunk azzal a gondolattal, mi van, ha utoljára vagyunk ebben az országban, hiszen se NATO-, se EU-tagság, cserébe „közel” van Oroszország, amely bekebelezheti. Persze, ezek csak politikai elmélkedések voltak sörözés közben, Moldovára ugyanis nem fáj a foga Putyinnak (egyelőre). Oroszország most Ukrajnával van elfoglalva, így nem is lenne kapacitása újabb háborút indítani.

Az viszont már egy másik kérdés, hogy az ország keleti felén található szakadár Transznisztria hogyan fogadná az orosz csapatok bevonulását. Az 1992 óta függetlenként működő, gyakorlatilag senki által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság területén ma is orosz csapatok állomásoznak, de vajon jönnek újabbak is?

Mert valami ilyesmit kért a helyi parlament, pontosabban azt, hogy „Moszkva segítsen megvédeni az országot a moldovai kormány által gyakorolt társadalmi és gazdasági nyomás ellen”. Hogy ez pontosan mit jelent, nem fejtették ki, de adja magát a kérdés, Transznisztria lenne a következő régió, ahol a „bajba jutott, a lakosság mintegy felét kitevő oroszokat” kell megmenteni?

Aki figyelmesen hallgatta Putyin korábbi beszédeit, az ismerheti az orosz elnök álláspontját a Szovjetunióból kivált országokba szakadt orosz kisebbségről: soha nem mond le róluk Oroszország. Moszkva ezzel indokolta Ukrajna megtámadását is. Krím, Dél-Oszétia, Abházia, Donyecki Népköztársaság, a sor lehet Transznisztriával folytatódik? Vélhetően Putyin hosszú távú tervei között szerepel, hogy ha nem is közvetlenül Oroszországhoz csatolná valamennyi felsorolt régiót, de olyan bábállamokká változtatná némelyeket, amelyek Oroszország befolyása alá tartoznak.

Az ukrajnai harcok most még lekötik Oroszországot, így remélhetőleg nem talál meghallgatásra az aprócska Dnyeszter Menti Köztársaság parlamentjének a kérése Moszkvában. Arról nem beszélve, hogy Ukrajnán keresztül sehogy se tudnának katonákat vezényelni a társégbe. Csakhogy a feszültség amúgy is adott a kies vidéken, hiszen a Dnyeszter túloldala, Moldávia az Európai Unióba igyekszik, 2022 nyarán tagjelölti státuszt is kapott.

Ottjártamkor azt tapasztaltam, hogy a lakosság nagyon megosztott az uniós csatlakozás kérdésében. Ami azonban vitán felüli, hogy nem lehet a szőnyeg alá söpörni a nemzeti kisebbségi kérdést. Élő egyenesben követhetjük, mihez vezet, ha a többségi nemzet ellenségesen viszonyul a kisebbségekhez. Elég csak az ukrajnai híradásokat nézni. Jó lenne tanulni belőle Európa más részein is. 

Megjelent a Magyar7 2024/10. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.