Fáj a fogam!
Amikor egyszercsak belehasít a fájdalom. És nem segít a borogatás, egy idő után pedig már a fájdalomcsillapító sem. Egy begyulladt szemfog az őrületbe képes kergetni az embert. Átvirrasztott, átsírt éjszaka után aztán pedig már nincs más megoldás, mint felkeresni a fogorvost. Elgyötört, szenvedés tükröző arccal beülni a fogorvosi székbe és fájdalmak közt megszabadulni a fájdalomtól. És ezért még fizetni is kell. Nem is keveset.
Sokat fejlődött az orvostudomány, de a fogorvosi kezelések még mindig járhatnak fájdalommal. Nem csoda, ha az emberek jó része struccpolitikát folytat, és messziről elkerüli ezeket a rendelőket. Az évi egyszeri preventív vizsgálatot elmulasztva aztán csodálkozunk, ha egy szuvas fog rendbetétele kisebb vagyonba kerül. Hát még, ha több van belőle…
A fogorvos napjainkban drága mulatság. Ezért is örültünk annak, hogy bizonyos kezelésekhez kedvezményeket nyújtottak az egészségbiztosítók. Végre kézzel fogható volt, hogy valamit kapunk is cserébe az évtizedeken át havonta befizetett biztosításunkért. A dolog flottul működött, a biztosító a megadott feltételek teljesítése után, mint amilyen a számla másolatának elküldése, néhány napon belül kifizette a kezelés adekvát részét. Ha ettől nem is gazdagodtunk meg, a fogorvosi költségeink normálisabb mederbe terelődtek.
Május 1-től ennek vége. Az egészégügyi minisztérium úgy döntött, a fogászati kedvezmények jobb helyen vannak másutt. Mintha kiadta volna a jelszót, romoljatok csak vígan fogak és fájjatok. Mert ismerve az emberi természetet, azt sejtem, ez fog következni. Ami nagy baj, mert a lakosság szájüregének állapota még rosszabb lesz, mint eddig.
Persze a hirtelen és nem várt bejelentésével a tárca mást is okozott. A páciensek össztűz alá vették a fogorvosi rendelőket. Égnek a vonalak, hirtelen mindenki időpontot kér, mindenkinek sürgős lett… Pedig a fogorvosnak is csak két keze van, és még túlórában sem győzne ellátni mindenkit. Fel is vetődik a kérdés, ha a minisztérium készült a lépésre, miért nem adott legalább néhány hónapot arra, hogy az emberek is felkészüljenek rá? Hogy mindenki, akinél indokolt, felkereshesse a fogorvosát, és még élve a kedvezményekkel rendbe tetethesse fogsorát.
A döntés annak fényében is sok kérdést felvet, hogy Szlovákia lakossága az egyik legrosszabb fogazatú Európában. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy az iskolásokat, tisztelet a kivételnek, már nem viszik csoportosan fogorvosi ellenőrzése, a szülők pedig hanyagolják gyermekeik fogait. A sok édesség és édesített üdítők, megspékelve a fogmosás hanyagolásával, pusztító hatással van a gyerkőcök fogsorára. Ezek a rossz beidegződések sokaknál felnőtt korban is megmaradnak, ami a fogak szuvasodásához, tönkremenéséhez vezet. És rengeteg felesleges fájdalomhoz!
Pedig lehetne másként is. Emlékszem, egykori fogorvosom, amikor azt kérdeztem tőle, mikor hozhatnám el először a gyereket hozzá, azt válaszolta, egyéves korában. Beültetik a fogorvosi székbe, akár az ölemben is, és egy kicsit megvonatoztatnak minket a rendelőben. Aztán megnézik a fogaimat és az ő szájába is megpróbálnak bekukkantani. Ha engedi. Ez csak arról szól, hogy szokja és nem féljen. Fogorvos bácsi nem bánt! Most meg arra panaszkodik a fogorvosom, hogy a szülők nem viszik el szuvas fogú gyermekeiket hozzá, csak akkor, amikor a fájdalmaik vannak. Hát persze, hogy rettegni fog tőle a gyerek…
Valahogy az az érzésem, megint rossz helyen spórol állam bácsi. Mert a kezeletlen, tönkrement fogsor nem csupán fájdalmak forrása és nem szép látvány, hanem sok egyéb súlyos betegség okozója is lehet. Akár a szívnek is árthat. A végén még többe fog kerülni a leves, mint a hús. Lehet, hogy olcsóbb lett volna meghagyni a kedvezményeket, mint arra kényszeríteni az embereket, hogy szájüregük egészségéért csillagászati összegeket költsenek. Merthogy még mindig nagyon sokan vannak, akiknek erre már végképp nem telik. Meg aztán fogorvosból is egyre kevesebb van. Lassan nem lesz, akihez elmehetünk. De ez már egy másik történet…
