Európa háborúra készülődik?
Svédország és Finnország NATO-tagságával az eddigi európai hadászati viszonyok megváltoztak, méghozzá rosszabb irányba. Kialakult a balti NATO-tömb, amely már öt országból áll, nagyon közel Oroszországhoz...
Donald Trump, elnökké választása után mint egy igazi üzletember, hamar rájött, hogy négy ügyben egyszerre (orosz-ukrán háború, Kína-Tajwan ügye, a gázai konfliktus és az USA belső gazdasági recessziója) nem fog tudni kellő „hatékonysággal“ beleszólni a dolgok menetébe. Csökkentenie kell a konfliktusos zónák számát. Ha pedig ez nem megy, néhányból ki kellene szállni úgy, hogy az eredeti, ebből származó háborús haszon – ha nem is egészében – megmaradjon.
Ennek logikus következménye lett, hogy ez év márciusában Ursula von der Leyen bizottsági elnök bedobott a köztudatba első adagként egy 800 milliárd eurós mozgósítást. Az Egyesült Királyság 13,4 milliárd fonttal (cca 16,5 mld €) emeli „védelmi“ kiadásait. Németországban folyamatban van kb. 25 mld €-ért 1000 darab Leopárd 2-es harckocsi és 2500 GTK Boxer gyalogsági harcjármű beszerzése. Ezen felül 1000 darab Patria páncélozott járművet venne Finnországtól. Van is miért, hiszen Ursula von der Leyen védelmi miniszterként csaknem tönkretette a Bundeswehrt.
„Friedrich Merz, Németország jelenlegi kancellárja korábban ígéretet tett arra, hogy országa fegyveres erőit Európa legerősebb hadseregévé teszi. A védelmi kiadások növelése érdekében a kormányzó koalíció idén a szigorú hitelfelvételi korlátokat is feloldotta“ – írja a portfolio.hu.
Közben Brüsszelben meghirdették a háborús hisztériát, vészhelyzeti, 72 órás alapkészleteket ajánl felhalmozni az EB az EU-ban, hogy ez alatt mindenki önellátó legyen. Hogy mi lesz azután, arról (egyelőre) nincs (hivatalosan) elképzelés. Természetesen mindezt legtöbbször nem a háborúra való készülődéssel, hanem környezetvédelemmel, a járványok elleni felkészüléssel, természeti katasztrófák elhárításával, stb. magyarázzák.
A Financial Times nemrég azt írta, hogy „Az EU egyre összetettebb és romló kockázati környezetnek néz elébe, amelyet a növekvő geopolitikai feszültségek, köztük a konfliktusok, az éghajlatváltozás egyre súlyosbodó hatásai, a környezeti állapot romlása, valamint a hibrid és kiberfenyegetések jellemeznek”.
A múlt hónapban Carsten Breuer tábornok, a német védelmi főnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a következő négy évben megtámadhat egy uniós tagállamot. Vannak azonban olyan tevékenységek is, amik nem nagyon publikusak, hiszen a hisztéria könnyen szabadulhatna. Pl. több mint 0,5 mld € értékben az EU már 2023-ban megkezdte a vegyi, biológiai és nukleáris katasztrófakészletek (és fegyverek) felhalmozását.
Nem olyan régen Hadja Lahbib, az Európai Bizottság készültségi és válságkezelési biztosa, teljes komolysággal elmondta, hogy a 72 órás vészhelyzeti készletnek tartalmaznia kéne konzerveket, palackozott vizet, gyufát, egy svájci kést, készpénzt, játékkártyákat, gyógyszereket, egy kis rádiót, beleértve a vízálló burkolatú személyazonosító okmányokat.
„Norvégia azt tanácsolja az állampolgárainak, hogy nukleáris baleset esetére készletezzenek be nem létfontosságú gyógyszerekből, beleértve a jódtablettákat is. A német háztartásokat arra ösztönözték, hogy saját pincéiket, garázsaikat vagy raktárhelyiségeiket alakítsák át bunkerként való használatra, míg a házépítőknek törvényi kötelezettségük lesz, hogy biztonságos menedéket építsenek be az új otthonokba – ahogy azt Lengyelország már megtette“ – írja a metropol.hu.
