HIRDETÉS

Matus Tibor

2018. április 15., 08:27

És ki gondol a szírekre?

Globális háborúnak vagyunk szemtanúi, melyet elsősorban pénzügyi-gazdasági eszközökkel vívnak, de megjelennek a kiber-hadviselés elemei is, és most egy konkrét térségben próbálják ki a nagyhatalmak fizikai fegyvereiket.

Egy konfliktus eszkalálódását  figyelhetjük meg, ahol bevetik a modern kor fegyvereit: a propagandát, a gazdasági fegyvereket és végül a rakétákat. Lassan itt is elmondhatjuk: azzal kezdődött, hogy a másik visszaütött.

Az elmúlt héten fogalmazódott meg a vád, hogy a szír kormány vegyi fegyvert alkalmazott április 7-én a kelet-gútai Dúma városában a Szabad Szíriai Hadsereg ellen. Az amerikai elnök precíz, azaz célzott légicsapásokra adott utasítást, válaszul a vegyifegyver-támadásra, amit Franciaországgal és Nagy-Britanniával közösen szombat hajnalban végre is hajtottak.

Bár a védelmi minisztérium, a Pentagon vezetője hangsúlyozta: a légicsapások a szíriai kormány és nem a rendszer fő támogatója, Oroszország ellen irányultak, Bassár el-Aszad elnöknek akarnak vele „nagyon erős üzenetet” küldeni, de ennek következményeként legalább egy kicsit tisztult a frontvonalról alkotott kép. Az egyik oldalon jelenleg Bassár el-Asszad és Oroszország áll, a másik oldalon pedig USA és az atlantiak, olyan szír szövetségesekkel, akiket már inkább minősíthetünk terroristáknak, mintsem felszabadítóknak.

Szíria: amerikai légicsapások a kormányerők ellen
Donald Trump amerikai elnök bejelentését követően szombat hajnalban légicsapások kezdődtek a szíriai kormányerők ellen, válaszul az Aszad elnök által elrendelt vegyifegyver-támadásra.

A történések mindenesetre érdekes ívet futottak be. Még márciusban robbant a megmérgezett orosz titkos ügynök esete, majd április 6-án gazdasági szankciókat vezettek be a Putyin elnökhöz közelállónak minősített orosz "oligarchákkal" és 17 orosz kormánytisztviselővel szemben. Az intézkedések az érintett üzletemberek tulajdonában lévő tucatnyi vállalatot, valamint állami tulajdonban lévő fegyverkereskedelmi cégeket és egy bankot is érintettek. Befagyasztották az érintettek amerikai joghatóság alá eső vagyonát, valamint megtiltották az amerikai állampolgároknak, hogy üzletet kössenek velük.

Az orosz vállalkozók szerint mindez arra irányul, hogy az amerikaiak kiszorítsák őket a globális fegyverpiacról. Mindenesetre a szankcióknak komoly hatásuk volt az orosz gazdaságra. A rubel leértékelődött, a részvények estek és Moszkva gazdasági ellenlépésekre készül.

Úgy néz ki, Amerika két legyet akar ütni egy csapásra. Kiszorítani az oroszokat a fegyverpiacról és egyben folytatni a 15 éve alkalmazott stratégiáját az arab térségben.

George Friedmann geopolitikai elemző szavaival: „Az USA fő stratégiája, hogy ne alakuljon ki egy eurázsiai összefogás, amely veszélyeztetné a hatalmát. Regionális egyensúlyra törekszik, a regionális hatalmak kiemelkedésének megakadályozására. Nem célja, hogy Eurázsiában béke legyen, és az sem, hogy egészen megnyerjen egy háborút. Az a cél, hogy megállítsa a potenciális regionális hatalmat, destabilizálja a térséget.”

Máshol pedig ezt írja: „Az USA 2001 óta kétségtelenül elért egy dolgot. Káoszt teremtett az iszlám világban, ezzel ellenséges érzelmeket keltett magával szemben, és esetleg terroristákat is mozgósított, amelyek a jövőben megtámadhatják az USA-t. De a regionális földrengés nem forr össze regionális szuperhatalommá.”

Az ikertornyok összedőlése óta kevert hadviselés folyik a világban. Elsősorban pénzügyi- gazdasági hadviselés folyik, de a fő hadviselők a katonai eszközök bevetésétől sem riadnak vissza, igaz a klasszikus háborút idegen, de mindannyiuk számára fontos harctérre viszik.

Oroszország nem volt képes a maga javára fordítani az elmúlt évtizedet. Bár politikai eszközökben erősek voltak, de a pénzügyi-gazdasági hadviselés eszközeiben gyengék. Az oroszok 2017-től az Unió keleti és délkeleti régiójára, illetve peremvidékeire összpontosították háborús erőfeszítéseiket, és fő céljuk a meleg tengeri kikötők megtartása volt.

Közben az USA és szövetségesei olyan mértékben zilálták szét az európai integrációt, annyira meggyengültek a vezető tagállamok gazdaságai, olyan mértékben csökkent az eurónak, mint globális valutának a szerepe, hogy lassan várható Kína belépése az új globális háborúba.

Kína eddig sikeresen kerülte el, hogy közvetlenül vagy nyíltan bevonják a nagy globális csatározásba. Ez következik az évezredes kínai stratégiából és filozófiából, de valószínű, hogy tanult a 20. század háborúinak elemzéséből, ahol a hosszú „brit-német háborúban” (1914-1945 között) az USA okosan felhasználta a két hadviselő felet arra, hogy kivéreztessék egymást és ő a Brit Birodalom örökébe léphessen.

És közben a szír emberek?

Az ország kisebb részét szétlőtték, ahonnan az embereknek menekülniük kellett. Ki elmenekült a békés területekre a rokonokhoz, több millióan átmenekültek Törökországba, és jó páran elindultak az európai paradicsomba.

Egyáltalán nem beszélünk arról, hogy nem csak a háború sújtotta területeken szenvednek a szír emberek. Az Asszád ellen bevezetett nyugati szankciók következtében gazdaságilag megbénult az ország, így Európa felé nem csak a háborús övezetből menekülnek, de jócskán a "békés", de élhetetlen  térségekből is. A nyugat egyik álszentsége, hogy miközben különböző szankciókkal lehetetlenné teszik az életet Szíriában, közben a nagy humanitárius álarcot feltéve, behívják őket az olcsó munkaerő reményében.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Száraz Dénes 2018. augusztus 15., szerda

Hé, víz!

Bratyizva hemzsegnek az oroszok és ukránok együtt a vízben. Megbékélés a magyar vízben.

Kövesdi Károly 2018. augusztus 14., kedd

A nyitott társadalom esete a sánta kutyával

Nyitott társadalom? Soha a világtörténelemben nem fordult elő akkora svindli, olyan társadalomromboló ideológia, mint amit a nyitott társadalom elmeháborodott eszméje képvisel.

Aich Péter 2018. augusztus 14., kedd

Jogok ütközése

Nagyon odavagyunk a jogainkért. Pontosabban azért, amit annak nevezünk ki.

Száraz Dénes 2018. augusztus 13., hétfő

Ki mint gyűjt, úgy arat

Vajon elégedettek lehetünk a Felvidéken az általunk összegyűjtött aláírások számával vagy sem?

Haják Szabó Mária 2018. augusztus 12., vasárnap

A humánum (ál)arcai

Az Európai Unió nem vesz részt Szíria újjáépítésében, nem jött be ugyanis a számítása. Az Aszad‑rezsim maradt, a „demokratikus átalakulás” meg elmaradt.

Agárdy Gábor 2018. augusztus 11., szombat

A Nagy Bratyó

Pártunk és Kormányunk a közelmúltban kitalálta, hogy folyamatosan szeretne belekukucskálni a vállalkozók és jogi személyek, valamint a civil szervezetek bankszámláiba.

Száraz Dénes 2018. augusztus 10., péntek

Ezerarcú Bugár

A Most-Híd boszorkánykonyhájában összedugták fejüket a főszakácsok, hogy a mi hozna többet a pártkonyhára: a maradás vagy a távozás a jelenlegi kormánykoalícióból.

Száraz Dénes 2018. augusztus 09., csütörtök

Csuk biztos tudja

Micsoda blamázs! Az egész kormánykoalíció szégyene! De a Smer-SNS-Most-Híd koalíció még most is kitartana a legvégsőkig Kaliňák mellett, aki bizonyára sok értékes, esetleg másokra nézve terhelő információ birtokában van.

B. Vida Júlia 2018. augusztus 08., szerda

Mindennapi örömeink

Nem kell ahhoz messzire utazni, hogy jól érezzük magunkat. Van felfedezni való bőven szűkebb vagy kicsit tágabb pátriánkban is.

Matus Tibor 2018. augusztus 07., kedd

Szuverén országnak nevezhető még Szlovákia?

A kérdés persze költői, mert fennállása alatt sosem bírt az ország teljes szuverenitással.

HIRDETÉS
Vélemény
Száraz Dénes: Hé, víz!

Bratyizva hemzsegnek az oroszok és ukránok együtt a vízben. Megbékélés a magyar vízben.

Kövesdi Károly: A nyitott társadalom esete a sánta kutyával

Nyitott társadalom? Soha a világtörténelemben nem fordult elő akkora svindli, olyan társadalomromboló ideológia, ...

Aich Péter: Jogok ütközése

Nagyon odavagyunk a jogainkért. Pontosabban azért, amit annak nevezünk ki.