Érdekházasságban hamarabb összekapnak a felek
Amióta legfelső szinten megalakult a Szövetség, annyi minden történt, vagy nem történt, hogy az ember csak kapkodja a fejét, és nem jókedvében. Inkább hiányérzetében! Biztos előfeltétele volt az egyesülésnek a platformok létrehozása, csak úgy néz ki, hogy ezek azóta a Szövetségben megbújva az elődpártok elképzeléseinek túlélését hivatottak szolgálni, és nem az egységes felvidéki magyar politizálást. Aztán úgy nézünk ki, ahogy kinézünk, akkora a támogatottságunk, amekkora!
Kezdődött ott, amikor a régi liberális beidegződés szerint a Híd platformja nehezményezte, hogy Forró Krisztián, a Szövetség elnöke részt vett a Fidesz kongresszusán. Az is lehet, hogy Sólymos vagy Rigó véletlenül találkozott az utcán Bugárral, aki arra buzdította őket, hogy tereljék a Szövetséget a szerintük EU- komfortabb magyarországi ellenzék irányába. Most aztán jól is néznénk ki a legmegbízhatóbb és legerősebb anyaországi stratégiai partnerünk hiányában! Mellé nyúltak rendesen!
Aztán folytatódott az egymásnak feszülés és trollkodás, amikor decemberben a politikailag és emberileg régen leíródott Jakab Elemért a Híd platformja a párt Országos Tanácsába kívánta emelni.
De nem! Sokat utazom személyautóval Érsekújvárból Párkány és Komárom irányába. Örömmel nyugtáztam, hogy megjelentek az utak mentén az óriásplakátjaink! Korai volt az öröm, az egyiken Mózes, a másokon Forró, a harmadikon Sólymos vagy Rigó Konrád mosolyog ránk még ma is. Gondoltam, hogy mire célba érek, majd csak feltűnnek valamelyiken együtt is, hiszen egyesült párt a Szövetség! De nem, csak külön-külön hirdetik az egységet! Így nem könnyű, hiszen a plakát alján lévő apróbetűs szöveget, ami valószínűleg a közös politizálásra utal, nem biztonságos vezetés közben olvasgatni, a szólóképek vizuálisan pedig nem erre szolgálnak.
Forró Krisztián a Szövetség nevében nyilatkozatban gratulált a Fidesz elsöprő győzelméhez, amely stabilitást adhat az országnak. Berényi József, az MKP-frakció elnökeként bejegyzésében hangsúlyozta, hogy ez a győzelem biztosítja a családközpontú kormányzati politika, a nemzeti-konzervatív értékek megmaradását és a határon túli magyarság támogatásának folytatását. Mózes Szabolcs bölcs kormányzást és eredményes négy évet kívánt. Eddig rendben is lenne.
Kissé visszafogottabban reagáltak viszont a Híd-platform képviselői: Sólymos tiszteletben tartja a nép akaratát, és hangsúlyozta, hogy „A Most-Híd az országgyűlési választásokat mindig is Magyarország belügyének tekintette és nem vett részt sem a múltban, sem most a politikai küzdelmekben“. Rigó Konrád bejegyzésében úgy vélekedett, hogy nem kellene megosztania minket, hogy szeretjük-e Orbán Viktort vagy sem. „Ő nem itt kormányoz, hanem Magyarországon.”
Felháborító továbbá az is, ahogy a Szövetség két platformja durva hangnemben támadja Berényi Józsefet, az MKP platform vezetőjét, mondván keréktörője a polgármester-jelöltek kiválasztásának az őszi helyhatósági választásokra. Miért kell a párt belső vitáját a nyilvánosság elé vinnie Nagy Józsefnek és Mózes Szabolcsnak? Még ha igazuk is lenne, de nincs!
Látjuk, milyen amatőr módon működött eddig a négy pártból álló szlovák kormánykoalíció! Együttműködés helyett rivalizálás, ellenségeskedés! Láttuk, mire ment a magyarországi elvtelen, hatpártos ellenzéki összeborulás az országgyűlési választásokon!
Nagyon nem szeretnénk megtapasztalni, hogy széthúzás miatt a hárompártos felvidéki magyar pártszövetség is hasonló véget érjen. Mert akkor felesleges volt az egyesülés! Veszíteni anélkül is tudtunk, bizonyítottuk!
