Egy meghiúsult házasság következményei
Közel sem ért véget a PS és Spolu közös története, ugyanis akadnak olyan személyiségek, akik az egykori kisebb testvértől a Progresszív Szlovákiához igazolnának át. Vajon ennyire vonzóak Bihariováék, vagy a távozók felismerték, hogy számukra csak a PS-en keresztül vezet az út a parlamentbe?
![Progresszív Szlovákia](https://ma7media.storage.googleapis.com/sites/default/files/styles/freeform_large_9_2x/s3/2021-04/06062020_ps_7707077.jpg?itok=9nl-jPUC)
Morzsolódik a Spolu, több fontos politikus is elhagyja a pártot. Jobban mondva átlépnek a Progresszív Szlovákiához, akikkel a 2020-as választáson még közös választási listán próbálkoztak bejutni a parlamentbe.
Azóta a történtekből mindkét párt levonta a kellő tanulságot, megvoltak a személycserék, de
a PS és Spolu összeolvadásából sem lett semmi. Mint kiderült, mégis vannak olyan személyiségek, akik szívesebben szeretnének a PS-ben politizálni.
A szakadárok között vannak aktív politikusok is, sőt egy európai parlamenti képviselő is, aki még 2019-ben a két párt közös koalíciós listáján jutott ki Brüsszelbe.
Michal Wiezik számára az átigazolás azonban azt is jelenti, hogy Brüsszelben is frakciót kell váltania, a Néppártból át kell ülnie a Renew nevű liberális pártcsaládba. A politikus a szlovák sajtóban azzal indokolta a PS-hez való átlépést, hogy sokkal közelebb állnak hozzá a zöld témák. Ám nem ő az egyedüli, aki emiatt csatlakozik Bihariováékhoz. Az a Tamara Stohlová is a PS-nél folytatja politikai karrierjét, aki a Spoluban meghatározó szakpolitikusnak számított. Legalábbis zöld, környezetvédelemi ügyekben.
A Spolu elnöke, Miroslav Kollár azzal magyarázta a tömeges kilépéseket, hogy a párt legalább most már a programalkotásra fókuszálhat, és leváltak azok a bizonytalan politikusok, akik inkább a két párt egyesülését szerették volna.
Kollár viszonylag jól kezelte a helyzetet, ám valójában ez egy kudarc a Spolu számára. Tény, hogy a két párt értékrendje eltérő, hiszen a PS egy progresszív baloldali, a Spolu pedig jobboldali liberális politikát folytat, de mégis meghatározó személyek mentek el, akik bizony hiányozni fognak Kollárnak. Lehet azzal érvelni, hogy így legalább nagyobb hangsúlyt lehet fektetni a programalkotásra és a gazdasági jobboldali témák előtérbehelyezésére, de a párt túlságosan kicsi politikai szubjektummá válik, Kolláron kívül lassan alig találni politikusokat.
Tegyük hozzá, érkezett erősítés is, a volt hidas politikus, Ravasz Ábel is a Spolu rendelkezésére áll. Kérdéses, mennyire sikerül majd a magyar kisebbségi témákat előterjesztenie, de ne legyenek ezzel kapcsolatosan hiú ábrándjaink.
A magyar ügyek aligha kerülnek majd előtérbe, sőt várhatóan egyáltalán nem is kerülnek be majd a programjukba. Számukra Ravasz Ábel inkább csak egy marketingfogásnak volt jó.
Ami a PS-t illeti, nos fogalmazzunk úgy, Bihariováék szó szerint bezsebelték a Spolu távozóit, és még ki tudja, honnan exportálhatnak régi/új arcokat. Merthogy jelen pillanatban a PS támogatottsága felfelé halad, a közvélemény-kutató intézetek rendszerint 7-8 százalék közelébe mérik őket. Mégha Irena Bihariová személyisége nem is annyira meghatározó, de olyan kulcsfontosságú témákat képések felkarolni, amelyek vonzóak lehetnek a mai liberálisok számára. A marihuána legalizálása és az azonos nemű partnerek támogatása vonzó és csábító hívószó lehet a fiatal és urbánus liberális rétegnek.
A liberális pártok között pedig óriási a harc. A kormányon lévő SaS ugyan a liberális szavazókat is igyekszik megszólítani, de arculata inkább a jobboldali neoliberális vonalat követi, így a liberális szavazók egy része inkább egy viszonylag „új“ és nem elhasznált terméket választana szívesebben.
A PS számára tehát óriási lehetőség kínálkozik, hogy ezeket a szavazókat begyűjtse. Ezt pedig azzal érhitek el, ha a szavazóikat meggyőzik arról, hogy csakis a PS tudja garantálni az európai liberális értékeket a szlovák parlamentben.