Egy esztendő a másik sírját ássa
Lassan véget ér a nagy decemberi üdvözlet dömping, ami részben átnyúlik január elejére is. Van, aki egy üdvözletben elintézi a karácsonyt és az újévet is, van, aki különválasztja: ír karácsonyra és újévre is.
Tartalmilag az eddig hozzám befutott üdvözletekből még mindig a hagyományos „kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet” dominál. Pedig Cirill atya megmondta karácsonnyal kapcsolatban az érsekújváriaknak, hogy csak a lábvíz lehet kellemes, a karácsony inkább legyen áldott, békés, szent vagy szeretetteljes. Bárcsak mondhatná továbbra is a szentmiséken az újvári ferences templomban! Különösen a „békés” jelző időszerű napjainkban, mert az idei karácsony alatt sem csitult el a fegyverropogás az ukrán-orosz háborúban.
Pedig már annyi minden történt a békefolyamatban! Mindig reménykedünk, aztán újra csalódunk. A békefeltételek és békepontok állandó mozgásban vannak, amit ma közölnek a hírügynökségek, holnap már cáfolnak is. Ez most nem tetszik Putyinnak, azt pedig rühelli az ukrán elnök. Kétirányú zsákutca!
Zelenszkij akár bérletet válthatna az Amerikába tartó repülőkre, két kunyerálás között a tárgyalást megbeszélés követi. A sajtótájékoztatókon aztán minden alkalommal előrelépésről beszélnek, miközben a helyzet változatlan, emberek halnak, épületek dőlnek, rombolódik minden, meleget és biztonságot nyújtó erőművek felett éppoly gyakoriak a mindent pusztító drónok, mint a telefonbeszélgetések a Kreml és a Fehér Ház között. Nem lehet kicsi a telefonszámla! Zelenszkijnek már erre se nagyon futhatja, de Európa is belerokkan...
Ki ismeri ki magát a fegyverszünetről, a háború befejezéséről szóló hírcunamiban? Ki, hol és mikor fog újra találkozni, hogy tárgyaljanak, egyeztessenek, blöfföljenek? Ki akarhat itt igazán békét?
Talán csak a frontvonalon életükért harcoló katonák, a fogságban szenvedők, valamint az összedőlt lakóházak, intézmények romjai alól kiutat kereső emberek. Manfred Weber és Ursula von der Leyen biztos nem, ők kéz a kézben a háborúnak és a fegyverüzletnek kibicelnek a fegyverszünet helyett, és az oroszok vesztét akarják, amit persze lehetetlen elérni. A kibékíthetetlennek tűnő ukrán-orosz kapcsolatok véres háborúba torkolltak. Soha nem lesz vége? Brüsszel nem engedi Zelenszkijnek a békét, Amerika hiába nem támogatja már Ukrajnát és sző újabbnál újabb béketerveket, amikor Brüsszel továbbra is háborút követel.
De máshol is forrt a levegő az elköszönő évben! Magyarországon például az áprilisi országgyűlési választások előszele borzolja a kedélyeket! Teljesen szétszakadt az ország Magyar Péter felbukkanása óta.
Úgy elhatalmasodott a gyűlölet az emberek között, hogy a meggyőzést szolgáló észérvek helyett már csak uszító szavak, mondatok és fenyegetések repkednek a szociális hálón, a tüntetéseken, a tereken, az utcákon. Felelősnek álcázott politikusok szítják felelőtlenül az indulatokat! A Tisza elnökének gyűlöletszektája nemcsak a miniszterelnököt fenyegette meg halálosan, hanem már az édesanyját is. Halálukat követelik! Gyurcsányék hozzájuk képest csak politikai ellenfelek voltak, nem pedig ádáz ellenségek. Szlovákiában eközben a kormányfő és az államfő büntetőeljárási szintre emelte a magyarok szólásszabadságának megvonását.
