Drága lakoma
Az emberiség egyik legkedveltebb és egyben elengedhetetlen tevékenysége az evés. Úgy is mondhatnánk, hogy összekötjük a kellemeset a hasznossal. Igen ám, de közel sem mindegy, hogy mekkora összegből hozhatunk ki egy-egy lakomát, a számlák láttán könnyen az étvágyunk is odalehet. Az élelmiszerárak terén nagy változásokat hozott az ősszel elfogadott konszolidációs csomag, mely január elsejével lépett életbe.
A kormány ígérgetett és próbálta szépíteni a helyzetet, azt azonban már megtanulhattuk, amit nem lehetséges, azt nem érdemes szépíteni. Persze a lakosok irányába minduntalan a változások pozitív oldalát próbálták sugározni, ha még az el is törpült a negatívumok mögött. Hogy mire is gondolok pontosan? Talán már lerágott csont és az utóbbi időben rojtosra beszéltük a szánkat ezzel kapcsolatban, mégis szeretném feleleveníteni, hogy pontosan miről is van szó.
A konszolidációs csomag keretében bizonyos termékek általános forgalmi adója (áfa) csökkent, másoké azonban emelkedett.
Persze szép és jó, hogy az alapvető élelmiszerek áfája öt százalékkal csökkent, ez viszont csupán egy látszólagos sebtapasz a valódi ”sérülésre”. Mivel a valódi ”súlyos sérülés” a többi élelmiszerre vonatkozó áfa 20-ról 23 százalékra való emelése, melyet már a saját bőrünkön érzünk a bevásárlás során.
Egyre gyakrabban látni olyan embereket, akik a szupermarketből kijövet hüledezve vizsgálják a számlát, valamint a magyarországi vásárlók áradata is mintha kezdene csökkenni. A drágulást nap mint nap tapasztalhatjuk, melyet statisztikai adatokkal is alá lehet támasztani.
Az elmúlt napokban/hetekben például Richard Takáč földművelésügyi miniszter próbálta bizonygatni, hogy igenis kedvezményes áron ki lehet gazdálkodni a bevásárlást, melyhez tippeket is adott.
Sok más emberhez hasonlóan az érdekesség kedvéért Takáč is elment bevásárolni, és persze ahogy azt várni lehetett, a végösszeg kevesebbre jött ki, mint decemberben. Ez mind szép és jó, viszont ezen bevásárlások során elsősorban a háztartásokban elengedhetetlen, tehát alapélelmiszereket vásároltak, melyeknek mint azt jól tudjuk, csökkent az áfája. Nem élhetünk azonban egész életünkben kenyéren, csirkemellen és joghurton, szinte minden bevásárlás során más termékek is kerülnek a kosarunkba.
Persze azt is aláírom, hogy a drágulás nem csupán az általános forgalmi adó emelkedésével magyarázható, bizonyos termékek ára más tényezők miatt növekedett drasztikusan.
A tojás például az elmúlt hónapokban több mint 20 százalékkal drágult, ennek oka, hogy még tavaly októberben madárinfluenza tört ki a legnagyobb szlovákiai tojástermelő gazdaságban. Emiatt közel 1,5 millió tojást semmisítettek meg és a tojótyúkállományt is likvidálni kellett, ami óriási kiesést jelentett.
A csokoládé drágulása a gyenge kakaóterméssel magyarázható, melyet az időjárási körülmények befolyásolnak. Ezzel tehát azt akarom mondani, hogy nem kell mindent a konszolidációs csomagra fogni, bár ez is érzékenyen érintette a vásárlók pénztárcáját. Annyi biztos, hogy az eddigieknél is jobban meg kell húzni a nadrágszíjat, és kétszer is át kell gondolnunk, hogy mit teszünk a kosarunkba.
