Davos után
Hogy mitől világgazdasági a fórum, számomra nem világos, talán csak a több mint fél évszázados története miatt maradt meg a jól hangzó Davosi Világgazdasági Fórum elnevezés. A találkozón nem a versenyképesség, az energiaárak, az Európa fiataljait kétségbeejtő helyzetbe sodró lakhatási válság, a vidéki életet és gazdálkodást ellehetetlenítő új egyezmények és szabályrendszer, egyáltalán a túlszabályozottság került napirendre, hanem a háború finanszírozása, illetve az alternatív ENSZ.
Még pár évvel ezelőtt is olyan fogalmak repkedtek az elegáns davosi tárgyalókban – a háttéralkuk áporodott levegőjű barlangjait kivéve –, hogy nanotechnológia, digitális forradalom, önvezető autók, űripar, esélyteremtés, a különbségek csökkentése, a feltörekvők „kezelése”, most meg semmi. Semmi vízió, semmi biztatás, hogy van receptünk, vagy legalább ötletünk, hogy miképpen lehetne felpörgetni a gazdaságot, hiszen mi vagyunk a világ esze…
Persze, négy éve folyik a háború Ukrajnában, megváltozott minden, értem én, de hogy még az antiglobalisták is elkerülték Davost, nos, ezt már kikérem magamnak. Tudom, hideg van, nagy a hó, macerás ilyenkor szervezkedni, de azért egy picike tüntikét elvártam volna. Legalább megtámogatták volna Donald Trumpot, aki hideglelést kap már magától a globalizmus szótól is.
Vagy legalább a klímaharcosok elmehettek volna, igaz a betonhoz nem tudták volna magukat odaragasztani, mert mindent hó borított, de volt ott néhány komoly helikopter, szépen, katonásan egymás mellett parkoltak – a „nagyok” ugyanis azzal jöttek, és külön-külön természetesen a klímavédelemre fittyet hányva –, amelyekhez oda ragasztózhatták volna magukat. Lett volna egy kis buli, hisz az a lényeg, nem?
Szóval, nem gazdasági kérdésekről volt szó, pedig az Európai Unió felnövekvő lakossága és a feltörekvő országok feladták a leckét, hanem… Miről is? Trump amerikai elnök leteremtette Európát, majd az ukrán elnök beleharapott a kézbe, amely enni ad neki. Döbbenetes. Mind a kettő kritikában volt azonban igazság is. Valóban, az Európai Unió teszetosza és széthúzó, erőtlen, ráadásul pénze sincs, és nem vette át teljesen az USA szerepét Ukrajna finanszírozásában. De milliárdokat ad és adni fog a továbbiakban is, hogy ne omoljon össze az ukrán állam.
Hanem amiért mégis érdemes volt odafigyelni Davosra, hogy 2026. január 22-én ott alakult meg a Béketanács (Board of Peace). Ez Donald Trump szervezete, amely elmondása szerint a béketeremtésben játszana főszerepet. A 19 alapító országnak, köztük Magyarországnak mérettől, lakosságszámtól függetlenül egy szavazata van, az operatív feladatokat ellátó nyolctagú végrehajtó tanács többsége amerikai. A szervezet elnöke, Donald Trump meghívta az egész Európai Uniót is, egyelőre azonban nem nyilatkoztak csatlakozási szándékukról, Kanada meghívását visszavonta.
Mi akar ez lenni? Az Egyesült Nemzetek Szervezetét helyettesítő új szervezet, gondolhatnánk, hiszen tudjuk, az amerikai elnök hátat fordított sok multilaterális összefogásnak. Ebben a nagy nemzetközi felfordulásban, ami a mindennapjainkat jelenti, az ENSZ nem csinál semmit, és azon belül nem látszik a Biztonsági Tanács vitákat kezelő és moderáló szerepe.
Leírtam már ennek a lapnak a hasábjain, de megismétlem: az a szervezet, vagyis az ENSZ, amely békefenntartóinak a szeme láttára Ratko Mladics katonái Srebrenicában lemészárolhattak nyolcezer bosnyák férfit és fiút úgy, hogy a holland kéksisakosok nem tettek semmit, megérett a pusztulásra. Nyilván Donald Trump más okból találta ki a Béketanácsot, és az sem biztos, hogy az ENSZ helyett, de gyanítom, rövid időn belül elkezd dolgozni. Trumpnak nincs sok ideje, hamarosan jönnek a félidős választások és eredményeket kell felmutatnia.
Megjelent a Magyar7 2026/5. számában.
