Brüsszeli zsarolók
Visszafordíthatatlan vesztüket érezhetik közeledni a brüsszeli bábkormányzat zsebdiktátorai, mert már a látszatra sem adva egyre gyakrabban rúgják fel saját maguk alkotta szabályrendszerüket, ha éppen úgy kívánja az érdek. A bábok mozgatóinak érdeke. Most éppen a Közép-Kelet európai országok agrártámogatásainak durva megnyirbálásának előrevetítésével teszik ezt, aminek a hátterében még a vak is látja, hogy pofátlan zsarolás és annak célkitűzése áll, hogy megregulázzák a brüsszeli diktátumokat azok végzetes következményei miatt betartani nem akaró renitens tagállamokat.
A hét vége felé – nehogy már a parasztnak (másféleképpen értelmezve ott és itt) egy nyugodt hétvégéje legyen – az Ursula von der Leyen elnökölte EB belengette legújabb fenomenális ötletét: Szlovákia számára az unió következő költségvetési időszakában az eddiginél csaknem negyedével kevesebb agrártámogatást tervez nyújtani a saját bevételt nem termelő, de a tagállami befizetéseket annál önkényesebben osztogató, s azokkal szégyentelenül zsaroló brüsszeli vezetés. Az Ukrajnának nyújtott háborús támogatások mellett eltörpülő, de egy Szlovákia nagyságú ország számára hatalmas összeg, közel egymilliárd euró megvonásáról van szó.
És hogy ne legyen elég a jóból Takáč beszámolt az EB következő aljas húzásáról is, mégpedig arról, hogy Szlovákiát és Magyarországot (micsoda véletlen, hogy éppen ezt a két országot) kivették azoknak az országoknak a csoportjából, akik számára az unió korábbi ígéretei szerint egy külön támogatási alapot hoznak létre, hogy azzal ellensúlyozzák a Brüsszel által korlátozások és vám nélkülivé tett ukrajnai agrárimportot. Ugye emlékeznek még rá, hogy valamivel több, mint egy éve, amikor ezek az országok, hogy megvédjék saját termelőiket és fogyasztóikat, ideiglenes tilalmat vezettek be az ukrán gabona nyaklótlan behozatalára, mekkora volt a sikoltozás és az ígérgetés Brüsszelben? Nos ígérgetés (ahogy mindig) volt, csak éppen a tettek maradtak el. Amikor a korlátozó intézkedések hatálya nyáron lejárt, Brüsszel még mindig ígérte a támogatási alap létrehozását, aztán most ősszel bejelentették: alap lesz, de abból csak az Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos tagállamok részesülnek, Szlovákia és Magyarország nem. Miért? Csak, mert és kész. Vagy talán amiatt, mert a támogatásban részesülő balti országok és Lengyelország tiltakozás nélkül beállt a kánonba és teljes tüdőből nyomja a brüsszeli bábok mozgatóinak kedvező szónoklatot az ukrajnai vérengzés folytatásának szükségességéről?
Ez azonban így, ebben a formában csak egy aljas merényletnek nevezhető, amivel Brüsszel teljesen célirányosan azoknak az országoknak a tönkretételét célozza, amelyek vezetése bármiben és bárhogyan ellent mer mondani nekik. A Kárpát-medence népei átéltek már egyet s mást az elmúlt évezredben, megszállást is eleget, de ilyen még nem volt. A török megsarcolt, a Habsburg elszívta az ország javait, a szovjet is vitt, amit tudott, de az egyik sem akart felszámolni mindent. Persze nem jóakaratból, hanem számításból, mivel, ha belátása nem is, annyi esze mindegyik előző gyarmattartó nagyhatalomnak volt, hogy jobban jár, ha úgymond: beretválja a birkát és nem levágja. Röviden: számítottak és számoltak velünk. Nos, Brüsszel ebben is más, nem számol a Közép-Kelet európai országokkal, nem érdekli, hogy lesz e jövőjük. Sőt.
Mindezek után óhatatlanul is felmerül a kérdés, ki az, aki a politikában a tolvaj, csaló, áruló hazug és zsaroló vezetők megtartását támogatja?
