Brüsszeli unokázók
Csöng a telefon. Az idős, nyugdíjas, szenior, szépkorú (mitől szép, valaki megmagyarázhatná) néni, bácsi felveszi, majd első ijedelmében kidobálja a pénzét az ablakon. Ugye, ismerős a sztori? Most már szinte naponta előfordul, hogy csalók telefonálnak idős embereknek az unokáik nevében.
Az „unoka” leggyakrabban elgázol valakit, és a rendőrségről telefonálnak a nevében, hogy kauciót kell fizetnie, ha szabadon akar távozni. Olykor a háttérben egy női hang is belekotyog a diskurzusba (ő az ügyvéd, aki nyomatékot ad a történetnek). Elég lesz mondjuk 10-30 ezer euró körüli összeg, de néhány karkötő, aranygyűrű, egyéb érték is megteszi ráadásnak. A közvetítő az ablak alatt várja a táskát. Miután lebonyolították az „üzletet”, s az öregnek eszébe jut felhívni az unokáját, és kiderül, hogy alaposan átverték. Az „unokázós” csalók még csak nem is erőltetik meg a fantáziájukat. Évek óta ugyanazzal a sablonnal dolgoznak, de így is akad mindig egy-egy palimadár, aki vagy nem nézi a híreket, vagy ha nézi is, első rémületében bármire képes. Agyát elönti az adrenalin, hiszen az egy szem unokájáról van szó, ugye.
Máskor azzal a trükkel hívják fel az idős bácsit, hogy csukjon be ajtót, ablakot, húzza le a redőnyt, sötétítsen el mindent, mert betörők készülnek tiszteletüket tenni nála. Ki akarják rabolni, lehet, hogy el is páholják, mondja a rendőr, de majd ő segít neki, csak rakja az értékeit egy műanyag szatyorba, és suhintsa ki az ablakon. Megőrzésre.
A gyakorlatban úgy néz ki a dolog, hogy az európai parlamenti választások kampányában a néppártok (akárcsak a többiek) fűt, fát, rigófüttyös jó reggelt, mindent beigérnek a választópolgárnak, ha van olyan dőre, hogy rájuk szavazik. Aztán amikor megalakul a parlament, elosztják a mandátumokat, a szegény európai polgár (legyen akár német, osztrák, dán vagy spanyol) azzal szembesül, hogy ismét átverték. Hiába voksolt a konzervatív néppártra, valójában a zöldekre, a szocdemekre és a liberálisokra szavazott. A háborúpárti, az Uniót a gödörbe szekereztető társaságra. Pedig arra biztatták, hogy válassza a klasszikus néppárti keresztény, nemzeti, konzervatív értékrendet, mert akik a valóságban azt képviselik, azok szélsőségesek, nácik, pedofilek. Esetleg nácik és pedofilek együtt.
Az unokázós csalókat – ha sikerül őket elkapni – felelősségre vonják, és vagy börtönben végzik, vagy megússzák feltételessel, míg a nagybani csalafintákat senki sem vonja felelősségre. Marad a vállrándítás és a kézrátétes gyógymód: a választó majd négy év múlva benyújthatja a számlát. Márpedig négy év alatt sok gazemberséget lehet elkövetni. Most például Ukrajnát szeretnék beszuszakolni az Európai Unióba, ahol harminc év múlva sem lenne helye.
