2021. október 16., 09:33

Brüsszeli gyöngyszemek

Múlt héten röppent fel a hír, hogy az Európai Parlament 615 szavazattal, 24 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott egy állásfoglalást, miszerint a járművek biztonságos sebességszintje lakott területeken, valamint ott, ahol sok a gyalogos és kerékpáros, legfeljebb 30 kilométer/óra lehetne a jövőben. Az állásfoglalásból nem tűnik ki, hogy fordított esetben ez a korlátozás vonatkozik-e a gyorsabb gyalogosokra (futókra), illetve a kerékpárosokra is.

Nem ez volt a biztonságos közlekedésre vonatkozó első ilyen jellegű kezdeményezés az Európai Unióban. 

2019-ben egyszer már kötelezővé kívánták tenni az intelligens sebességszabályozást, amit egy személygépkocsiba beszerelt kütyü segítségével akartak elérni, automatikusan betartatni az autósokkal a sebességhatárokat.

Ugyanúgy, mint a tolatókamerák és a fáradtságérzékelők, ezek is a személygépkocsik felszerelésének elengedhetetlen részévé váltak volna. De akkor még a tervezet szerint lakott településen 50 km/ó, országúton 90 km/ó, autópályán pedig 130 km/ó lett volna a megengedett maximális sebesség. Ez a rendelettervezet már akkor megkérdőjelezte a gyártók elképzeléseit, akik nem azért árulják különböző motorral és felszereltséggel járgányaikat, hogy azok araszoljanak mindenütt.

Ez a településeken bevezetendő 30 km/órás sebességszint viszont felülmúl minden észszerűséget, nagyobb közlekedési dugókat okozna, mint Budapest főpolgármesterének biciklisávjai a belvárosban.

De nem csak a közlekedés biztonságának vonatkozásában léteznek gyöngyszemek az európai bizottsági jogszabályalkotási folyamatokban, rendeletekben és tervezetekben. Ezekből állítottunk most össze egy csokorra valót.

Évekkel ezelőtt az EU az uborka görbületét akarta szabályozni. Sokan felháborodtak annak idején, hogy minek ezzel foglalkozni, valószínűleg nem ezen múlik majd az európai polgár jóléte és biztonsága! Akkor az Európai Bizottság azt szerette volna elérni, hogy az „ubi” 10 cm-es hosszán a görbületív magassága legfeljebb 10 mm lehessen. Akkor a termelők összefogása gátat vetett ennek a „korszakalkotó” EU-s rendszabálytervezetnek.

Az EB komoly és felelősségteljes munkáját bizonyítandó az illemhelyek vízöblítésének szabályozására készült 60 oldalas tanulmány is, amely a kisdolgok öblítését 1 liter vízben, a nagydolgok öblítését pedig 5 liter vízben korlátozta volna az uniós mosdókban – nyilvános illemhelyeken, munkahelyeken, szinte mindenhol.

Ebben az esetben talán csak a WC-s nénik tiltakozása hiúsította meg az elképzelést, mivel többletmunkával járt volna a szigorú ellenőrzés, ami pedig a WC használati díjának emelkedését vonta volna maga után.

Nagyon sok mindenre kiterjed tehát az EU figyelme! Egy 2018-ban elfogadott uniós rendelkezés szerint bármikor módosulhatnak a lángossütés feltételei is! Ugyanis nem szabad túl magas hőfokokon sütni a lángost, mert rákkeltő vegyület szabadulhat fel. A rendelet életbe lépése után 175 Celsius foknál forróbb olajban nem szabad sütni, a lángos színe sem lehet ezentúl sötétebb barna, az állaga pedig ropogós. Mi lenne a sorsuk a népszerű balatoni lángossütödéknek, amelyekben ott sorakoznak feszesen a rekeszekben a forró olajból kiemelt lángosköltemények fokhagymára és vevőre várva. Összeroskadnának a rácsokban a langyos olajban sütött puha és rágós lángosutánzatok! A kebabnál is nagyon rezgett a léc, de megúszta, valószínűleg származása és vevőköre miatt, a lángos viszont egy magyar specialitás, akár hungarikum is lehetne!

Aztán ott volt Brüsszel szabályozási törekvése az akácfák és méhek ellen! Az akácfák kiirtása, számuk kemény korlátozása elsősorban Magyarország ellen irányult, ugyanis az Európai Unió akácállományának a fele Magyarországon található. Ez a mennyiség az ottani erdőállomány negyedét teszi ki. Az akácmézet és akácfát 2014-ben hungarikummá nyilvánították.

Nemzetgazdasági jelentőséggel bírnak, a magyar méz döntő része akácméz. Nem beszélve a méz kedvező egészségi hatásáról. Talán csak a méhek európai kipusztulásának veszélye mentette meg annak idején a magyarországi akácfákat.

Mindezek ismeretében felmerül a kérdés, hogy mikor kezdeményeznek a tagállamok Brüsszel ellen kötelezettségszegési eljárást?

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/41. szám.

Megosztás
Címkék