Brüsszelből tisztítják a Tisza hordalékát?
Ha Gyurcsány Ferenc távozását a magyarországi politikai életből nem előzte volna meg a Momentum alapítójának, Fekete-Győr Andrásnak a bejelentése, miszerint a pártnak ne legyenek politikai céljai a következő országgyűlési választásokon - „itt az ideje, hogy a Momentum egy lépést hátralépjen annak érdekében, hogy Magyarország kettőt léphessen előre”-, talán még kicsit sajnálkozhatnánk is a DK vezérének teljes kivonulása miatt.
Tompos Márton, a Momentum elnöke nem bízik benne, hogy jövőre bejuthatnak a parlamentbe, Hajnal Miklós, Hegyvidék momentumos országgyűlési képviselője már bejelentette, nem indul el Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke ellen a jövő évi országgyűlési választáson. Hétfőn pedig Orosz Anna, a párt korábbi vezérpolitikusa mondott le parlamenti mandátumáról, azzal magyarázva ezt, hogy akadályozza az érdemi változás folyamatát, ha benne marad a politikában. Beindult tehát a mozgolódás az ellenzéki oldalon...
A Momentum önfeladása után az „öszödi” Gyurcsány Ferenc is gyorsan bedobta a törülközőt és váratlanul lemondott minden politikai tisztségéről: a DK elnöki tisztéről, frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, állítólag teljesen visszavonul a közélettől, a választásokon sem indul többé. Felesége, Dobrev Klára szerint „a nehéz idők nehéz döntéseket követelnek.”
Mintha egy láthatatlan kéz – talán brüsszeli – egyszeriben belenyúlt volna a magyarországi politikai történésbe és beáldozta volna a lejtmenetbe került Momentumot és Gyurcsányt, vele együtt a DK-t is, megtisztítva ezzel az utat a Tisza Párt és Magyar Péter előtt. Azok, akik korábban a Momentumot és a DK-t, majd a közös ellenzéki listát támogatták, ma Magyar Pétert istenítik.
És hogy mit adhat ezért cserébe Magyar Péter? Egy szóval felelve, Magyarországot és az egész magyar nemzetet!
Arcátlanul behódol minden brüsszeli elvárásnak, támogatja a genderpropagandát, a háborút, Ukrajna uniós tagságát és természetesen a migrációt is. Beáll a sorba, támogat mindent, amit Brüsszelből diktálnak neki. A momentumosok és a DK-sok tehát távoznak, de a helyükre olyan tiszások kerültek, akik még náluk is durvábban szembemennek a magyar nemzeti érdekekkel, elég csak Kollár Kingára gondolni. Ha azt gondoljuk, hogy Gyurcsány 2004 decemberében, a népszavazás alkalmával csúnyán megtagadta a külhoni magyarságot, akkor figyeljünk, hogy egy esetleges kormányváltás milyen következménnyel járna a nemzetpolitikában ezzel együtt a Felvidéken is. Hány kis Ódort vetne partra!
A magyarországi ellenzék és az őket támogató brüsszeli háttérhatalom most semmit se akar a véletlenre bízni! Okultak a legutóbbi választás kudarcából, Márki-Zay Péter szerencsétlenkedéseiből, igyekeznek jól megtisztítani az ellenzéki pályát. Ez várható ellenzéki lépés volt, mert a kormánypártok a kampány során többé már nem tudnak gyurcsányozni.
Gyurcsány távozásával egy sötét színfolttal, egy gyorsan felejthető személlyel lett szegényebb a magyarországi politikai paletta! Viszont téblábolásában, vereségre ítélt magatartásában, baloldali meggyőződésében volt egy olyan Kádár-kori, párttitkári cinizmus és sunyiság, ami sok embernek megkeserítette az életét, de még így is elfogadhatóbb, szakmaibb és talán emberibb is volt, mint Magyar Péter és sleppje dilettáns, öntelt, mindenkin átgázoló törtetése, fékezett magyarságtudata, bújtatott nemzetárulási és brüsszeli megfelelési szándéka, valamint hatalomvágya.
Gyurcsány magánéleti kudarca, válása viszont felvet egy olyan alternatívát is, hogy amennyiben Magyar Péter alkalmatlanságának és becstelenségének megítélése olyan mértéket öltene a a magyar választók körében, hogy mégsem lehetne vele komolyan számolni, ott álljon készenlétben a gyurcsánytalanított Dobrev Klára...
