Boris Kollár focicsapata
Olyan már volt, hogy plágium gyanúja miatt valamelyik szomszéd ország közjogi méltóságának doktori disszertációja nem volt teljesen rendben, és emiatt kénytelen volt lemondani, megválni államfői tisztségétől, de ez nem mindenhol szokás.
Szlovákiában közel sem bevált gyakorlat, hogy ilyen „apróság” miatt valaki is megválni kényszerülne közjogi tisztségétől. Ahány (ország)ház, annyi szokás!
Nincs szerencséjük a szlovák parlament elnökeinek az egyetemi szakdolgozataikat illetően!
Az előző kormánykoalícióban Andrej Danko is érintett volt, a plagizálás gyanújába keveredett doktori szakdolgozata ellenére mégis végig házelnökösködni tudott, most pedig valószínűleg Boris Kollárnak sem kell megválnia a parlament elnöki tisztségétől amiatt, hogy másolás-beillesztés módszerrel írta diplomamunkájának bizonyos részét.
Nehogy véletlenül beleremegjen az egész szlovák kormánykoalíció!
„Az egyezés csupán 24,45 százalékos” – védekezett a házelnök, aki a Peter Kmotrík nagyvállalkozó által alapított szakolcai Közép-európai Főiskolán ötvenévesen szerzett könnyedén magiszteri titulust, Danko pedig a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen jutott játszi könnyedséggel doktori titulushoz, ami azért bizonyos értelemben minősíti a hazai felsőoktatást is!
Dankohoz hasonlóan valószínűleg Kollár sem akar lemondani ilyen csipetnyi, véletlenszerű egyezések miatt! Kijelentette, hogy legfeljebb nem fogja használni a titulusát: csak egyszerűen Boris Kollár lesz a jövőben, biztos ez lesz feltüntetve a házelnöki irodaajtón is! Ez pedig nem beismerés…
A miniszterelnök sem akarja őt a lemondásra rákényszeríteni, hiszen amúgy is rogyadozik a kormánykoalíció, pedig még csak alig négy hónapja gyakorolják együtt a hatalmat: a másik koalíciós pártvezető, a volt köztársasági elnök eltűnő félben van a politikai süllyesztőben, a harmadik pedig folyton folyvást akadékoskodik, ugyanolyan önjáró politizálást folytat, mint amilyet a Radičová-kormányban folytatott. Ennek a végét pedig ismerjük, Matovič is tisztában van vele. Csupán a koalíciós Emberekért (Za ľudí) párt ragaszkodik ahhoz, hogy Boris Kollár mondjon le!
Egy kis plágiumért tehát nem kell a szomszédba menni, a házelnök mégis napokon belül oda készül, és találkozni fog a három legfőbb közjogi méltósággal, Kövér Lászlóval, Orbán Viktorral és Áder Jánossal is, akiknek, ha tudomásuk van Kollár most született tizenegyedik gyermekéről, minden bizonnyal gratulálni fognak neki, esetleg csörgőt is kap tőlük ajándékba.
Egyéb iránt a kétes módon született diplomamunkánál sokkal inkább elgondolkodtató, hogy a második számú közjogi méltóság, a szlovák parlament elnöke erkölcsi szempontból mennyire bizonyul feddhetetlennek.
Azzal, hogy van neki immár egy focicsapatra való gyermeke, nincs semmi baj! Hogy nagycsaládos és nagyétvágyú, még rokonszenves is lehet sok választópolgár szemében, de hogy ez a tizenegy gyerkőc tíz asszonytól eredeztethető, már akár a szóbeszéd tárgyává is válhat. Nem véletlenszerű tehát pártjának névválasztása sem: Család vagyunk (Sme rodina). Nagycsalád! Nagyon nagy!
Persze, nem irigyeljük őt a tartásdíjakért, egyszerű ember ezt nem igen tudná megengedni magának, neki se igazán futná a "szűkös" parlament-elnöki járandóságából. Van bizonyára vállalkozói háttere, előélete is. A rossznyelvek egykori gyanús alvilági kapcsolatait is emlegetik bizonyos Steinhübellel és Deákkal, akiket még állítólag gyermekkorából ismert. Bevallottan később együtt vállalkoztak, de állítása szerint közös ténykedésüket a 90-es évek elején befejezték. Steinhübelt 1999-ben meggyilkolták, három hónap múlva pedig ugyanez történt Deákkal is…Nagyon huncut ember a mi házelnökünk!
