2022. február 19., 19:07

Bekampányolt Brüsszel Magyarországon

Senki se gondolta komolyan, hogy Brüsszel csak úgy ráhagyja a magyarországi kormányváltást a tehetetlen és telhetetlen ellenzékre. Különösen egy olyan kiválasztott ellenzéki miniszterelnök-jelöltre, mint a lassan már mindenkit magára haragító, szerencsétlenkedő Márki-Zay Péterre.

Európai Unió
Fotó: unsplash.com
Az EU brüsszeli központja

Úgy is volt! Be kell segíteni Brüsszelből, ahogy ez várható volt. Csehországban Babišt az utolsó pillanatban állították félre, Orbánra több idő kell fordítani, mert ő keményebb dió, egyénileg ugyanis feddhetetlen, és külhoni, valamint belhoni háttere is erősebb az egykori cseh kormányfőénél. A jogállamiság hiányának bizonyítása, a brüsszeli politikai döntések érvényesítése hosszabb időt vesz igénybe! Így aztán pár héttel a választások előtt már lépni kellett!

Az Európai Unió Bíróságának a magyar gyermekvédelmi törvény miatt hozott politikai döntését le is kell játszani a magyar választópolgárnak. Be kell bizonyítani, hogy a gyermekvédelmi törvény nem felel meg a jogállamiság kritériumainak, és szükség esetén fel kell sorakoztatni mellé egyebeket is az EU részéről.

Nem lesz könnyű, mert az emberek tudják, hogy a gyermekvédelmi törvény nemzeti hatáskörbe tartozik, vele szemben kötelezettségszegési eljárást sem lehet indítani. Ugyanakkor azt is tapasztalják az emberek, hogy 1944 óta nem fordult még olyan elő, hogy valaki, egy miniszterelnök-jelölt a másik oldalon fasisztákat akarjon képviselni Magyarországon. Erre viszont az EU-ban szemet hunynak!

Tehát alig kezdődött el a magyarországi országgyűlési választás hivatalos kampánya, Brüsszel azonnal beszállt. Az Európai Unió luxembourg-i székhelyű bírósága elutasította a Magyarország és Lengyelország által benyújtott keresetet, miszerint az országoknak az uniós költségvetésből származó finanszírozását ne kössék a jogállamiság elveinek betartásához.

Ezek az elvek amúgy is homályosak, nincsenek konkrét formába öltve. Csak sejteni lehet, hogy miket takarnak és miket nem. Arra húzzák rá, amire akarják, és akkor, amikor akarják. A jogállamiság elve egy mozgó buborék, valami olyan, mint Franz Kafkának A per című regényében a lakóházak összefüggő padlásain székelő bíróság, ahol Jozef K. hasztalan keresi az igazát. A jogállamiság elveinek betartása vagy be nem tartása egy nagyon szubjektív látásmód alapján történik, Magyarország és Lengyelország esetében egészen más mércét alkalmaznak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Unió Bíróságának döntése most majd lehetővé teszi, hogy az EU jobban megvédje a saját költségvetését, és a helyreállítási alap pénzosztását is feltételekhez kösse.

Az Unió pénzügyi érdekeit szembe lehet tehát állítani a jogállamiság elveinek megsértésével. Nyilvánvalóvá tette, hogy a jövőben pénzügyi (és politikai) érdekek fogják megszabni a jogállamiság kritériumait, és ezzel párhuzamosan a pénzosztást is. Aki beáll a sorba, jól járhat, aki nem, veszíthet. Felmerül a kérdés, hogy ilyen helyzetben érdemes-e folytatni a közös munkát?

A magyarországi ellenzék persze tapsikolva fogadta az Európai Unió Bíróságának döntését, a baloldali médiumokban azonnal elkezdtek mind a tíz ujjal mutogatni a jogállamiság sárba tiprására az országban.

Ha annyira sárba lenne tiporva mindez, hogyan létezne ennyire széles palettájú az országban az ellenzéki média? A hatpárti szivárványösszefogás egyből arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bíróság döntése után áprilisban már az uniós forrásokról is döntenek a választók. Miközben a mechanizmus csak a bírósági döntést követően indulhat be, és Magyarországgal, valamint Lengyelországgal szemben elindítandó eljárások hosszú hónapokig eltartanak majd. Április 3-ig, az országgyűlési választások napjáig semmiképpen sem fejeződnek be. Előzetes fenyegetőzésnek, óbégatásnak viszont nagyon is megfelelnek.

A brüsszeli kampányringbe szállás csak azt bizonyítja, hogy a magyarországi ellenzék mennyire magatehetetlen, mennyire alkalmatlan megállni a saját lábán. Ha önerőből nem képes győzni a választásokon, hogyan tud majd önállóan kormányozni? Ugyanúgy, mint ahogy tette 2010 előtt, amikor a csőd szélére juttatta az országot.

Négy éve is hasonló helyzet volt Magyarországon, akkor a migrációval és a kötelező befogadási kvótával kapcsolatban. Brüsszel akkor is minden tőle telhetőt bevetett, hogy engedelmességre bírja a magyar kormányt, és segítse az ellenzéket. Nem sikerült! Jött a népszavazás, majd az országgyűlési választás, és kétharmaddal a vita lezárult. Most is így lesz!

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.