Három, kettő, egy…
A visszaszámlálás elkezdődött. Pár nap múlva lezárulnak az iskolai beíratások. Jobban mondva, a hivatalosak. Merthogy szeptemberig még van pár hónap azok előtt, akik esetleg vacillálnak, vagy furdalja őket a lelkiismeret. Akiknél még nem esett le a tantusz. Hogy a magyar gyerek magyar iskolába való. Nekik még van idejük arra, hogy döntésüket módosítsák.
A végleges elsős létszámot csak valamikor szeptember második felében tudjuk meg. Ez szinte mindig valamivel több, mint az április végi. Oka lehet a költözés, az eredeti döntés megmásítása és vannak régiók, ahol az is, hogy sok szülő egyszerűen elfelejti beíratási kötelességét…
Jó néhány éve már 3 700 körüli a magyar iskolába íratott gyermekek száma. Vagyis a négyezres álomhatár nincs is olyan messze, talán nem is annyira elérhetetlen, mint azt elsőre gondolnánk.
Valójában csak az kellene hozzá, hogy fiatalok bevállalósabbak legyenek, és ne „ragadjanak le” egy gyermeknél. Iskola addig van, míg gyermek van. A számot fel lehetne tornászni akkor is, ha valóban minden magyar gyermek magyar iskolába menne. Minden apróság, aki magyar óvodából ballag el június végén.
Szoktuk mondani, mindig jó, ha van választási lehetőség, ha van kínálat. Az iskolák esetére is igaz ez.
Merthogy minden szülő vágya gyermekét minőségi, menő iskolában tudni. Lehetőleg a környék legjobbikában. Ez pedig nem a kis falusi, családias jellegű iskolák malmára hajtja a vizet. A városi nagy iskola bizony elszippantó erővel bír, ezt töredelmesen be kell vallani.
A kisiskolák puszta léte már veszélybe került. Évről évre egyre több intézmény zárja be ajtaját. Gyermekhiány miatt, vagy úgy is mondhatnánk, érdeklődés híján…
A szülő úgy dönt, beadja kis hatévesét a nagy iskolába, több száz gyermek közé. Ott sokkal több lesz a lehetősége. Talán rendet is tanul, vagy ha viselkedési zavaros, hát legalább nem lesz olyan feltűnő, mint a falusi kicsiben. Valóban, egy nagy iskola sokkal több lehetőséget kínál. De a kicsi falusinak is vannak ám előnyei. A családias környezet, a személyre szabott oktatás, a problémás gyermekekre való nagyobb odafigyelés lehetősége.
S visszatérve a választási lehetőséghez. A szüleinknek is volt annak idején. De nekik valahogy meg sem fordult a fejükben, hogy ne a falu iskolájába írassanak be bennünket. Az annyira természetes volt a többségük számára, mint a levegővétel. Itt az iskola, alig öt percre, hát miért buszozna a gyerek. Merthogy az autókázás akkoriban még – a maihoz képest – ugyancsak gyermekcipőben járt. A falusi emberek jó része különben is a szövetkezetben dolgozott, elég volt a bicikli is a munkába járáshoz.
Néhány éve bezárt. Érdeklődés hiányában. Még azt a kevés gyermeket is, aki született, más iskolába íratták szülei. Minden iskolaévben újabb és újabb kisiskolákra vár hasonló sors. Sokak szerint ez már visszafordíthatatlan folyamat. Változik a világ, változnak a trendek és az emberek is…. Talán még tehetünk ez ellen valamit. Mert a visszaszámlálás itt is elkezdődött…
