Árverseny és propaganda a kulcslyukon át szemlélve
Évek óta olvashatjuk különböző szenzációhajhász és/vagy nevenincs bulvárportálokon, de még a magukat függetlennek mondó híroldalak hasábjain is, hogy ne menjünk a Balatonra, mert hihetetlenül „elszálltak” az árak, szabadstrand már alig létezik, azok is zsúfoltak, és Horvátország sem a régi. Alternatívát pedig nem kínálnak. Hogy mire megy ki ez a „játék”, sejthetjük. A nyárnak ugyan lassan vége, de pont emiatt már tisztábban láthatunk.
A koronavírus és az ukrajnai háború egyik komoly érintettje nyilván a vendéglátó szektor, amely jóformán csak idén tudott úgy-ahogy talpra állni. Az áremelkedések azonban nem régióspecifikusak, hiszen a negatív események az egész világot érintették, s azon belül talán Európát a legsúlyosabban. Ennek ellenére, aki még év elején betervezi a nyaralását, annak nem kell, hogy különösebben fájjon a feje. Természetesen az ismeretlen oldalak vagy gyanús facebookos hirdetések hiperolcsó kínálatait nem kell komolyan venni, mert a legtöbb közülük átverés, de egy tapasztalt internetező már nem is foglalkozik ilyesmivel. Amennyiben valaki nincs tisztában a világháló vadhajtásaival, jobb, ha segítséget kér. Aki pedig utazási irodát kíván felkeresni, az is jobban teszi, ha már a bevált, megbízható cégeknél kopogtat. Persze ilyenkor azzal is számolnia kell, hogy a költségek tényleg komolyan megemelkednek.
Nézzük azonban, mi is a valóság, legalább is amit én tapasztaltam. Bevallom, nem végeztem kutatómunkát, de az interneten sokat keresgéltem, hogy bebizonyosodjak arról, valóban találni-e megfelelő ár-érték relációban szállást felkapottabb vízközeli üdülőhelyeken. Ahogy már említettem, ha például Horvátországba vagy a Balatonhoz készülünk, nem árt még január–február környékén lefoglalni a szállásunkat, ebben az esetben ugyanis nagyon szép, 60-80 négyzetméteres, extrákkal felszerelt apartmanokra bukkanhatunk kedvező áron, közel a vízparthoz, s meglepő módon Horvátországban sokhelyütt még olcsóbban mint a Balatonnál. Ne lepődjünk meg, ha előre kell fizetnünk, azonban a jobb helyeken a lefoglalt szállásunkat még időben, akár egy hónappal a tervezett nyaralás előtt is költségmentesen visszamondhatjuk.
A Balatonnál egy büfében 30 euró alatt szintén jóllakik egy négyszemélyes család. Nagyon szeretem a csallóközi termálfürdőket, de ha azt veszem, hogy a családi jegy drágább, mint a Balcsira oda-vissza a benzinköltség, és tudom, hogy ott a megszokott helyen ingyen strandolok kiváló körülmények között, a kocsit pedig szintén ingyen parkolhatom le a vízparttól 200 m-re, akkor a családdal inkább bevállaljuk a kétszer másfél óra utazást. Ennek ellenére a csallóközi fürdőkben a nyári szezonban meg sem lehet mozdulni a tömegtől. Addig is marad a tél... Még mielőtt valaki azzal támadna, hogy csallóközi lakosként a saját régiómat bántom, leszögezem, hogy szintén saját tapasztalat és megbízható beszámolók alapján egész Szlovákiában, Pozsonytól a Tátráig ugyanez a helyzet. Végigmérve a szerdahelyi utcákon parkoló verdákat, úgy látszik, mégsem állunk olyan rosszul, és Hofit idézve „nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem csak a pofátok nagy”. Legalább is már akinek... Másnak marad a Maldív-szigetek helyett a Balaton vagy Horvátország.
