Akiért a harang szól...
2025-ben a déli harangszóval bővült a hungarikumok gyűjteménye; a kulturális örökségek kategóriájába tartozik. De mi is a története? A XV. századból ered, amikor III. Kallixtusz pápa a harangszóval a török ellen harcolókért hívta imádságra a keresztényeket, mintegy lelki keresztes hadjáratot hirdetve. Erős magyar kötődése az, hogy 1456. július 22-én a magyar seregek Hunyadi János vezérletével súlyos vereséget mértek Nándorfehérvárnál (a mai Belgrádnál) II. Mehmed török szultán hadaira. Miután III. Callixtus pápa értesült a nándorfehérvári diadalról, új értelmezést adott a korábbi rendelkezésének, és ekkor már a győzelem miatti hálaadásért harangoztak. A fényes győzelem tiszteletére 1500. augusztus 9-én VI. Sándor pápa arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg.
Egyrészt figyelmeztetés az ebédidőre, a megpihenésre, másrészt belénk kódolódott az évek során az is, hogy ezt most minden rádióhallgató magyar ember hallja szerte a világon; a nemzeti összetartozás jelképe lett. Az évek során vándorolt a harangszó, hallhattuk délben különböző határon túli magyar települések és magyarországi nemzetiségek templomainak harangját, miközben helytörténeti, vallási, valamint egyháztörténeti leírást is kaptunk az adott városról, községről és annak templomáról. Emlékszem, milyen büszkeséggel töltött el, amikor egy alkalommal délben megszólalt az ismerős érsekújvári harang is ezzel a bevezető szöveggel: Az érsekújvári római katolikus templom harangját hallják... Érsekújvár a történelmi Magyarország része, a Kisalföld szívében, a Nyitra folyó jobb partján fekvő város. Hazahívott a harangszó...
Július 7-től kormányrendelet alapján meghatározatlan ideig struktúraváltás miatt a Kossuth rádió adása szünetelt, ezzel együtt a harangszó sem szólalt meg délben. Állítólag a Klubrádió helyettesítette, ide került át a harangszó, de az olyan lehetett, mint amikor tornatanár jön be az osztályba matematikatanárt helyettesíteni...
Mire az írás napvilágra kerül, talán már újra van Kossuth Rádió, van déli harangszó és van éjféli himnusz is. Tehát csak szünetelt az adás, talán egy hétig. Viszont ez az egy hét megrengette a rádióhallgató magyar világot. A kiadott közleményben indoklásként az hangzott el, hogy a múltban a „Magyar írók, rendezők, dramaturgok és színészek művei nem juthattak el a közönséghez. A Magyar Rádió kulturális kínálata így egyre kevésbé tükrözte a magyar kultúra valódi sokszínűségét. A hiteles tájékoztatás mellett túl sok alkotó és túl sok mű tűnt el a közmédiából 2010 után. A magyar kultúrát azonban nem lehet politikai ízlés szerint összeválogatni.”
Az utolsó mondattal azonosulni lehet, de csak akkor, ha ez oda-vissza alapon érvényes és mértékkel. Nehogy most a ló túloldalára essünk át, nehogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntsük. Hozzátették, a korábban mellőzött darabok mellett hangjátékokat, életútinterjúkat és dokumentumjátékokat is közvetítenek majd a jövőben. „A megújuló Kossuth Rádióban a kizárás helyett mostantól a minőség és a kulturális érték lesz a műsorszerkesztés fő szempontja”.
A programstruktúra is változik, az élő hírek a déli híradás kivételével alkalmazkodnak a hangjátékok hosszához, tették hozzá. Az egyházi műsorok szokott idejükben, hétköznap délután fél kettőtől kettőig lesznek hallhatóak. A mise vagy istentisztelet élő közvetítése minden vasárnap 10 óra 4 perctől lesz hallható a Kossuth Rádióban. A déli harangszó továbbra is délben lesz, hiszen értünk szól a harang...
