2019. október 23., 08:00

A vereség diadala

Az 1956-os forradalom ma még csupán félmúlt, velünk élő történelem. Köztünk élnek a szemtanúk, a résztvevők: ki bűnei súlyától megtörten, ki igazságtalanul rá mért büntetéséből soha fel nem ocsúdva.

56-os forradalom

Arról a tizenhárom napról hosszú ideig hallgatni illett: sajnálatos eseménnyé vált, a kádári közmegegyezés falai mögé rejtett tabuvá. Keserédes ízt kapott emlékezni azokra a napokra, amelyekben ott reszketett valami a szabadság feledhetetlen mámorából.

A forradalom leverése és a megtorlás maga alá temette az emelt fejű Magyarországot, a farkasok népe újra megszelídült.

Igaz gerince megtört, de a hosszabb pórázon jóllakottan tartotta a kutyák népét a jó gazda, Kádár János. A hatvanas évek békeéveiből visszanézve így vált ötvenhat a vereség diadalává, Magyarország pedig a tabukkal körülbástyázott kompromisszumok országává.          

A lelkekben idővel oldódott a félelem, átadta helyét a kispolgári irigységnek.

Az országon úrrá lett a dögöljön a szomszéd tehene mentalitás. Kádár magyarjai a hétvégi házért és a fotel előtt villódzó Kékes televízióért szép sorban lemondtak a közösségi értékekről, a nemzeti hagyományokról, s nem mellesleg, a határon túlra szakadt nemzetrészekről. A kádári „dolce vita” országa mindeközben koraszülött jóléti állammá párnázott puha diktatúra maradt.

A magyar társadalom még ma is ötvenhat örökségét hurcolja magával: ki így, ki úgy. A rendszerváltoztatás csak egy apró rovátka ötvenhathoz képest. 1956-ban volt az utolsó katarzis Magyarországon, 1989-ben, s azt követően, ez elmaradt.

A közösségi értékeitől megfosztott, végletekig individualizált társadalom Kádár után is létező jelen maradt.

Október 23-ra a szabadság mámora miatt jó emlékezni. Azokra a felemelő órákra, amikor sok százezer embert vittek szárnyas bokák, azokra a pillanatokra, amikor a lelkek tüze gyúlt meg a Kossuth téren az elalvó reflektorok sötétjében. Részegítő napok jöttek, vad táncát járta a halál. Sortüzek és vérpatakok, megperzselt, középen lyukas háromszínű lobogó – s végül már csak az őszirózsák a tetemek fölött.

A vereség diadala vérben fogant és gyűlöletben.

Kádárnál gyűlöltebb személy aligha volt a szovjet inváziót követő napokban, hetekben. Ugyanezt a Kádárt már százezrek éltették a következő május elsején. Az élet legyőzte a halált: örült, aki élhetett. November után Haynaut megszégyenítő megtorlás vette kezdetét. A farkasok népét előbb sortüzekkel, majd a megritkult falka magukra maradt vezéreit kötéllel némította el a kádári államhatalom.

A jeltelen sírokban nyugvó temetetlen halottak országa lett Magyarország.

A 301-es parcellában ott feküdt arccal lefelé fordítva a forradalom mártír miniszterelnöke, Nagy Imre is. Az ő újratemetése tett pontot a kádári tabuk végére. Furcsa fintora a történelemnek, hogy egyazon napon rehabilitálta a magyar bíróság Nagy Imrét, s halt meg gyilkosa, Kádár János. 1989-ben, alig egy hónappal Nagy Imre újratemetése után Kádár Jánost legalább ugyanannyian kísérték utolsó útjára. Mi sem bizonyítja jobban, hogy Kádár rendszere megbukott, de Kádár népe itt maradt velünk.

A magyar nép 1989-ben is csak élni akart. Kicsit jobban, valahogy úgy, ahogy odaát Ausztriában.

Dehogy akart ő többpártrendszert, koronás címert, csak az életképtelen szocialista tervutasításos rendszer végzetes megrendülése miatt elveszített életszínvonalát szerette volna visszakapni. A hetvenes, nyolcvanas években a maszekolással, a gebinnel ezt még meg tudta tenni, mindennek azonban nagy ára volt: a másod- és harmadállás nemzedékek egészségét őrölte föl. A nyolcvanas évekre a magyarság a szó szoros értelmében Európa egyik legbetegebb társadalmává vált.

A rendszerváltás, nemhogy katarzissá nem lett, hamar csalódást szült. Az 1990-et követő évek sokak számára eggyé váltak az elszegényedéssel, a lecsúszással, a kilátástalansággal.

Ötvenhatra emlékezni mégis jó. Megsejtet valamit abból a csillogó szemű embertömegből, akikre ma is nagy szükség lenne.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.