A szabadság hamis szónokai
Eljött a bársonyos forradalom évfordulója. Ahogy tavaly, úgy idén is a fasiszták és a kommunisták vonulnak ki tüntetni. Ennyire átengedtük nekik ezt az ünnepet? Na még csak az kéne!
Szinte hihetetlen, de már 32 éve annak, hogy az 1989-es bársonyos forradalom megtörtént. Az én generációm akkor még nem élt, így csak utólag tudjuk megköszönni azoknak, akik kiharcolták nekünk a szabad világot. De vajon értékeli-e a mai generáció ezt a fajta szabadságot?
A saját nevemben azt tudom mondani, hogy hálás vagyok ezért. Mindenféle elnyomó diktatúra ellen fel kell venni a harcot, és ha esély van rá, bátran fel kell lépni a totalitárius elnyomással szemben.
Ne higgyük, hogy a szüleink generációjának ez könnyű volt. Az állandó cenzúra, a félelem és a szabad véleménynyilvánítás ellehetetlenítette azt, hogy bármit is sikerüljön elérni. Ők viszont megcsinálták! Igaz, kellett hozzá a világban zajló események kedvező alakulása, mint például a Szovjetunió hanyatlása, de a végső győzelmet az utcán vívták ki az emberek.
Adódik a kérdés, hogy vajon mi lehet a mostani üzenete a novemberi eseménynek? Megint csak a magam nevében beszélhetek,
szó szerint beleszülettünk a szabad világba, amely számunkra talán magától értetődő, de valójában nem az, mert keményen meg kell érte harcolni.
Számunkra ez oly távolinak tűnik. Talán túlságosan is elkényelmesedtünk volna? A túlzott kényelem elfedtetheti velünk azt, hogy mit is jelent a szabadság valójában? De tényleg, tudjuk egyáltalán mit is jelent a szabadság?
A szabadság fogalmát sokan félreértelmezik. Egyesek szerint akkor vagyok szabad, ha azt csinálhatok, amit akarok! Azt gondolok, amit akarok, és úgy értelmezem a dolgokat, ahogyan én akarom! Akik így vélekednek a szabadságról, azok valójában megkérdőjelezik és tagadják a civilizált világ normáit. Hiszen ha így lenne, az ember nem lenne társas lény, és nem lenne tagja a társadalomnak, amely egy bizonyos szabályrendszer alapján működik. Mondhatni úgy is, hogy ez egy szövetségen alapszik, egyfajta társadalmi szerződésen.
A fasiszták és a kommunisták is mind azért mentek ki tüntetni, hogy lerombolják a szabadságról alkotott képet, és bemocskolják a bársonyos forradalom valódi üzenetét. Ők ezt arra használják, hogy az embereket félrevezessék, és még inkább megosszák az amúgy is frusztrált társadalmunkat.
De térjünk vissza az eredeti kérdésünkhöz. Mit jelenthet az a bizonyos szabadság, amelyet 32 évvel ezelőtt sikerült kiharcolni, és amelyet oly fontos lenne megbecsülni?
A valódi szabadság arról szól, hogy a demokratikus berendezkedésű társadalmunkban helyet kell adni a szabad véleménynyilvánításnak, és az egymás iránti tiszteletadásnak. Nincs tehát helye a gyűlöletnek és az erőszaknak, és ezért
nem szabad átengednünk ezt az ünnepet a hamis szónokoknak, akik félremagyarázzák és végleg eltüntetnék november örökségét.
Reménységre ad okot, hogy a többségünk megőrizte ezt az örökséget, és nem dőlt be a hamis szónokok szirénhangjainak.
