A nyelvtörvény még Bugárt is megszólaltatja
Elég nagy lehet a baj, ha már Bugár Béla is előbújt az odújából és elkezdett keményen nyelvtörvényezni. Bizonyára őszintén gondolja, de jótanácsok helyett mégis inkább szemrehányásokkal indított a jelenlegi felvidéki magyar politikusok irányába. Olyan bezzeg a mi időnkben alapon, kicsit önfényezéssel.
Mert mi történt? Az új nyelvjogi szabályozás a szlovák külügyminiszter szerint semmilyen módon nem ellentétes a kisebbségi nyelvek képviseletével, illetve használatával. Ezzel szemben a módosító javaslat olyan változtatásokat is tartalmaz, amelyek egyértelműen nehezítenék a magyar nyelv használatát Szlovákiában, bizonyos esetekben pedig egyenesen tiltanák. Nagyon oda kell figyelni, mert bebizonyosodni látszik, hogy a minisztérium eddigi kijelentései nem fedték a valóságot, és a nyelvtörvény-módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is nyilvánvaló és jelentős hátrányokkal járna.
De ez is egyfajta érvelés, annak ellenére a Magyar Szövetség álláspontja és tiltakozása a készülődő nyelvtörvény-módosítással szemben szinte mindenkihez eljutott. De az egykori pártelnök tapasztalt rókaként dorgálóan és mindent tudóan felhívja a Magyar Szövetség új vezetőségének figyelmét, hogy ugyan lehet egy sima sajtótájékoztatót tartani minden konkrétum nélkül csak azért, hogy nehogy kimaradjunk a szórásból. Lehet virágcsokorral közkatonaként meglátogatni a kultuszminiszter asszonyt és így építeni a saját népszerűségünket, de ez nem helyettesítheti a valós politikai munkát.
Szerinte a Magyar Szövetség új vezetősége a jelenlegi kormánytól ajándékba kapott egy olyan témát, melyet nemcsak illik meglovagolni, hanem kötelező ízekre is szedni. Talán még hálás is legyen érte…Amennyiben a kulturális minisztérium államnyelvről szóló törvénymódosítását netán a parlament elfogadná, akkor visszaköszön majd a mečiari korszak magyarellenessége, fenyeget a magyar egységet szétverő vegyespárt egykori elnöke.
Azt is, hogy ebben a kisországban magyarok és szlovákok egymásra vagyunk utalva, és a világpolitika színpadán sincs ez másképp. Mondhatná, hogy Magyarország és Szlovákia kapcsolatait annak idején még mi sem tudtuk (nem is akartuk) olyan szintre emelni, amilyen most van, ne rontsuk el egy bizonytalan kimenetelű, fránya nyelvtörvényes provokálással. Šimkovičová asszonynál úgy látszik, nem tudott Gyimesi bevágódni egy virágcsokorral, talán Dankónál Bugárnak sikerülne ez egy üveg magyar borral.
Az államnyelvtörvény módosításainak legnagyobb veszélyei: az eddigi törvényi rendelkezéstől eltérően leszögezi, hogy a feliratok, a reklámok, a hirdetések esetében az államnyelv betűinek nagyobbaknak kell lenniük a kisebbségi nyelven írottaknál. Ez érinteni fogja például a Csemadok, más magyar érdekeltségű civil szervezetek és a Magyar Szövetség plakátjait is.
A módosításra tett tárcajavaslat azt is tartalmazza, hogy egyebek mellett a postán, a tömegközlekedésben is az államnyelvet kell használni, ami azt is jelentheti, hogy magyarul sem eligazítást, sem jegyet nem kérhetünk. És hogy súlya is legyen a törvénynek: az eddigi büntetés összegét (50–2500 euró) felemelték természetes személy és vállalkozók esetében 1000-től egészen 12 000 euróig, jogi személy esetében pedig egészen 20 000 euróig, melyek a módosító javaslat szerint már nem csak opciók, hanem kötelező bírságok lennének.
