A nagyok paktuma és a vesztesek
Már a nyár végére befejeződhet a Németország és Oroszország között húzódó Északi Áramlat 2 gázvezeték építése. Ennek értelmében a gáz Oroszországból Európába az északi vonalon érkezik a Balti-államokon keresztül egyenesen Németországba. A többmilliárdos beruházás gazdaságilag szorosabbá teszi Németország és Oroszország kapcsolatát, de milyen geopolitikai hatása lesz? Jócskán vannak, akik aggodalommal szemlélik a dolgot.
Mert a történetnek nemcsak gazdasági, de politikai, pontosabban geopolitikai olvasata is van.
Ezzel ugyanis Oroszország sokkal nagyobb teret nyer, Ukrajnát mint tranzitországot kiiktathatja, a gázszállítmányok nagy része pedig egyetlen útvonalon juthat el Európába.
Moszkva mindenképp üdvözli az Északi Áramlatot, de a balti államok, Ukrajna és Lengyelország értelemszerűen nem, mivel ezzel is veszélyeztetve érezhetik magukat Oroszországtól és feszélyezheti őket a két nagy ország közötti jó kapcsolat. Arról nem is szólva, hogy gazdaságilag ez a két félnek megfelel, s gyakorlatilag egy win-win helyzet alakul ki.
A helyzet azonban még ennél is bonyolultabb. Azzal, hogy Németország ilyen jó viszonyt ápol Oroszországgal, cserben hagyhatja azokat az államokat, amelyek mindig ki vannak téve az orosz veszélynek. Köztudott, hogy
a balti államok mindig tartanak az orosz megszállástól, ezért fontos számukra az erős és életképes NATO. Oroszország bármiféle nagyobb beavatkozása az Európai Unióba mindig is félelemmel tölti el Lengyelországot, de ugyanúgy Ukrajnát is, nekik tényleg valódi a félelmük.
Emlékezzünk vissza, tavasszal úgy elmérgesedett a két ország közti helyzet, hogy majdnem kitört egy nagyobb méretű háború. Ukrajna érzi, nem jó az, ha esetleg Oroszország kedvezőbb és erősebb pozícióba kerül a jövőben. Az sem elégíti ki, hogy Németország segít Ukrajnának az energiával kapcsolatos projektekben és a diplomáciában. Angela Merkel német kancellár ezzel az érvvel győzte meg Joe Biden elnököt arról, hogy az USA is engedélyezze az Északi Áramlat 2 üzembe helyezését.
A Biden-kabinetet is éri kritika odahaza mind a republikánusoktól, mind a demokratáktól. Ezzel ugyanis az USA hagyja, hogy Németország és Oroszország szorosabb szövetségessé váljon Európában.
Biden részéről ez valóban geopolitikai stratégiai hiba, ezzel ugyanis Putyinnak mindent megad, amit csak szeretne. Az oroszországi szankciók pedig a háttérbe szorulnak.
Amerika veszíthet a dolgon, mert Oroszországot újra pályára hozza, több teret enged Putyinnak, aki ezzel gyengítheti a NATO szerepét is az Európai Unión belül.
Mert hiába erősödnek az orosz–német kapcsolatok, ha Ukrajna, Lengyelország, és a balti államok gyakorlatilag nemzetbiztonsági kockázatként élik meg az egészet.
Az Északi Áramlat 2 üzembe helyezése átalakíthatja az erőviszonyokat a Euroatlanti Szövetségen belül. Az USA hatalmas geostratégiai baklövést követett el azzal, hogy belement az egyezségbe. Németország nyert az üzleten, de cserben hagyta a szövetségeseit, ez pedig a jövőben további bonyodalmakat okozhat a NATO-n belül. Oroszország pedig nyertesen jön ki az egészből. Putyin tehát jól keverte a lapjait, gyakorlatilag hátra dőlhet, és várhatja, milyen újabb előnyöket és hasznot hozhat ez a konyhájára.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/31. számában,
