2021. április 1., 19:05

A nagy visszatérők, akik igazán el se mentek: Sulík, Korčok és Gröhling

Íratlan törvény minden munkahelyen, hogy akik elhagyják, azoktól elbúcsúznak a munkatársak, az érkezők pedig üdvözlésben részesülnek. Nem lehet ez másként a minisztériumokban sem, ott is jönnek, mennek, még a miniszterek is.

A szlovákiai politika viharos napjaiban felmerülhet a kérdés, hogy azok a miniszterek, akik a múlt héten a lemondás mellett döntöttek, vajon elbúcsúztak-e arra a rövid időre, amíg távol voltak a kollégáiktól? Ha igen, akkor miképp?

Könnyes búcsúról szó sem lehetett, hiszen valamennyien jól tudták, csak párat kell aludniuk tárca nélkül. És ők soha nem voltak tárca nélküli miniszterek, mert volt mögöttük szakágazat, nem is akármilyen: szlovák gazdaság, szlovák külügy, szlovák oktatásügy.

Ez a három minisztérium illette meg a SaS-t a koalíciós megegyezés alapján. Ezektől megválni egy év után egyidőben csakis huszárcsellel és valamilyen politikai célzattal érdemes. A kormányfő megbuktatása volt a cél, ami nem teljesen olyanra sikeredett, mint ahogy tervezték, mert a kormányból nem tudták kiebrudalni Matovičot, aki pénzügyminiszterként és pártelnökként Heger kezét fogva talán még nagyobb befolyással bírhat, mint ezt megelőzően. A sakkjátszma tehát folytatódik vezércsellel!

De térjünk vissza a három SaS-os miniszter (kiegészülve Kolíková igazságügyi miniszterrel, akit a Za ľudí jelölt) búcsújára a kormányból, ami számukra azért nem volt annyira fájdalmas és végleges se. Különben talán nem rendelt volna Korčok a következő hétre menüt magának a minisztériumi büfében. Általában mindig olyan országjellegű specialitásokat szokott rendelni, ahova pont nem utazik el. Változatos lehet az étlapja, mert magyarországi kollégájával ellentétben nem túl sűrűn látogat más országokba. Általában Klusszal szokott együtt ebédelni, aki mindenevő, csak a magyaros ételeket nem kedveli. 

Gröhling sem unatkozott otthon sokáig a lemondását követően. Pedig az érettségiző diákok szemében felcsillant a remény, hátha mégis vizsgázhatnak négyéves középiskolai tanulmányaik befejezését követően. Legfeljebb maszkban, csak érettségizhessenek! De se szóbeli, se írásbeli vizsga! Most bánhatják nagyon, hogy harmadikban az első félévet ellazsálták! De akkor még nem tudhatták, hogy annak a félévnek a tanulmányi eredményei már az érettségi vizsgaeredmény részét képezik. Vajon mit fognak mondani a gyerekeiknek, ha azok majd egyszer rákérdeznek, hogy apu, te milyen tételt húztál szlovákból? Gröhling miniszterként sem egy jöttment, inkább mentjött miniszter!

És Sulík, a legnagyobb saját-ellenzéki király, a tapasztalt kormányfőbuktató? Ő elég flegmán és magabiztosan búcsúzott el a legközelebbi minisztériumi beosztottjaitól. Ne aggódjatok, mire a nap hetedszer felkel, visszajövök!

Az irodakulcsát sem adta le a minisztériumi portán, csak annyit mondott a takarítónőjének, hogy elég naponta kétszer szellőztetni, és vigyázzon a huzatra, nehogy összekeveredjenek az íróasztalán hagyott papírok. De ő legalább utazott külföldre, egzotikus kirándulásokra! Privát céllal talán többet, mint a külügyminiszter kollégája szolgálatilag…

Tehát a három SaS-os minisztert lemondásukat követően nem is kellett elbúcsúztatni, gyors visszatérésüket követően emiatt üdvözölni sem kell majd őket. Majdnem minden marad a régiben!  

Az viszont elgondolkodtató, hogy egy orosz Szputnyik még mindig jó nagy felfordulást tud okozni ebben a kis országban! Nálunk kormányválságot okozott, Magyarországon neki köszönhetően (is) már 2 milliónál több embert oltottak be! Ausztriában is hivatalosan bejelentették, hogy rendeltek 1 millió Szputnyik vakcinát.

Szlovákia viszont talán brüsszeli hatásra hajthatatlan, bekeményített. A meglévő kevés oltóhelyen ezért kevesen várakoznak, a kétszázezer orosz vakcina pedig ott porosodik valamelyik raktárban… Ürügynek megfelelt, oltóanyagnak kevésbé…

Kapcsolódó cikkeink