2020. március 5., 11:05

A konzultációk korszaka

Szlovákiában új fejezet kezdődik a politikában: véget ért a Smer uralma, bizonyíthat az ellenzék. Kezdődhet egy új időszámítás, ám arra senki sem számított, hogy ez teljesen átrendezheti a szlovákiai és azon belül a felvidéki magyar közéletet is.

magyar-kozossegi-osszefogas--listaallitas
Fotó: MKP

Leginkább a szlovák értelmiségiek lepődtek meg Matovič fölényes diadalán, illetve azon, hogy a progresszív képviselet alulmarad. A nagyszombati ,,mágusnak“ sikerült egy olyat végbevinnie, amit előtte senki másnak: a Smert letaszítania a dobogó legfelső fokáról – jóllehet ezért maguk Ficóék is megdolgoztak. Az OĽaNO vezérének tudatos építkezése és munkájának gyümölcse beérett.

Matovič más utat járt be, mint a többi ellenzéki pártok elnökei, ő nem állt bele a megnemtámadási szerződésekbe, saját tempójával, kerülőúton előzte meg vetélytársait. Más politikai kultúrákban el kell ismerni, hogy működik a tisztességes politizálás, az ellenfelek tisztelete, de Szlovákiában ezt az emberek még nem értik meg, itt ugyanis az olyan módszerek válnak be, amelyek karakának és vakmerőséget mutatnak. 

Ma olyan időszakot élünk, ahol az emberek jobban díjazzák az egyszerűséget és a közvetlenséget, az intellektuális és az elitpolitizálás nehezen jut el a hétköznapi emberhez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a PS-Spolu holdudvarában ne lennének szakemberek, akik ne tudnák meggyőzni a választóit, de a szélesebb réteghez meg kell találniuk az odavezető utat.

Matovičnak ez sikerült, s a nép bizalmat szavazott neki, ám abban biztosak lehetünk, hogy egy új szerepben kell majd helytállnia: a pálya széléről most már a csatatérre lépett, itt kell bizonyítania!

A kérdés már csak az, hogy milyen gyorsan tanul bele az új szerepébe, és ez azon is fog múlni, hogy leendő csapattársai mennyire tudják majd őt kordában tartani. A legstabilabb partner az a Richard Sulík lehet, aki évekkel ezelőtt Matovičhoz hasonló szerepben tetszelgett, ám az évek alatt megtanult józanabb döntéseket hozni. Ha valaki, akkor ő tud Matovičra hatni.

Boris Kollár karaktere nem biztos, hogy megnyugtató, jelleme és politikai szerepvállalása kockázat lehet a demokráciára nézve. Ahhoz, hogy Kollár és Matovič populizmusa ne teljesedjen ki, kellenek a mérsékelt erők, ebben az esetben Kiska és Sulík szerepe nagyon meghatározó lesz, bármelyikük háttérbevonulása nagyobb teret adhat a bizonytalan és változékony időszaknak. Talán Kiska kapcsán lehet azt elmondani, hogy az ő külpolitikai álláspontja eltér a többiekétől, éppen ezért kulcsfontosságú lesz a pártja szerepvállalása, ha egyáltalán kormányra lépnek.

Magyar töréspontok

A rendszerváltás óta először fordul elő, hogy nem lesz magyar képviselet a szlovák parlamentben. Más szlovák pártok listájáról is alig került be magyar nemzetiségű képviselő, viszont Grendel Gábor ott lesz, és úgy néz k, komoly pozíciónak örvendhet majd.  

Sokadszorra is bebizonyosodott az a tény, hogy a magyar pártok külön indulása nem hoz sikert. Nagyon sok érvet fel lehet hozni arra, hogy mi volt az oka a felvidéki magyarság megosztottságának, de kétségen kívüli, hogy az okokat a múltban kell keresni. A következtetéseket pedig alaposan le kell vonni, okulni kell a múlt hibáiból.  

A felvidéki magyar politika legnagyobb problémája az, hogy a politikusok nem tudják elengedni a személyes sérelmeiket, és nem tudnak egyet hátralépni. Természetesen vannak, akik ezt megtették, de a fő felelősök ez idáig sem tudták megérteni azt, milyen felelősséggel jár, ha valaki gátolja a teljes összefogást. A kialakult helyzet következménye hozott pozitív és negatív töltetet is. Közösségünknek fájó a magyar érdekképviselet hiánya a parlamentből. Azonban lehetőség adódik az építkezésre és az újrakezdésre. Vajon élni tudunk ezzel?

Természetesen nem mindegy, hogy az milyen módon történik meg, egy széleskörű társadalmi párbeszédre van szükség az egységes magyar párt létrejötte érdekében.

A különböző állásponton lévő csoportoknak tanácskozásokra van szükség, és a közjó érdekében konszenzusra kell jutniuk, mert csak így van esély egy erős bázisú magyar egységre. A belső háborúk és konfliktusok nem visznek sehová, azok csak még jobban felaprózzák a már megosztott közösséget. A jó hír az, hogy van idő az eszmecserékre.

Elsietni nem kell semmit, ha türelmesen és alaposan végigcsinálja mindenki, akkor létrejöhet egy vállalható koncepció, amire a későbbiekben lehet alapozni. Nem kéne elvéteni, meg lehet ezt csinálni.

Megosztás
Címkék