2020. július 19., 11:00

A keresztény világ gyengesége

Már az emlékeinket sem tudjuk megvédeni. A világ egyik leglátogatottabb kultuszhelyét, az isztambuli Hagia Sophiát turisták helyett imádkozó muszlimok lepik el a jövő hét pénteken. Akkor tartják az első közös imádságot azután, hogy a török bíróság engedélyezte a múzeum átalakítását mecsetté.

Recep Tayyip Erdogan elnök szerint „a Hagia Sophia az emberiség közös öröksége, új státuszával még őszintébb, még páratlanabb módon fog átölelni mindenkit”, s azt ígéri, hogy a nem muszlimok előtt is nyitva áll majd. Ellenkezőleg gondolom, hiszen azzal, hogy muzulmán imahellyé alakítják az eddig mindenki által korlátozás nélkül látogatható múzeumot, szűkítik annak „páratlan és őszinte” státuszát. 2016 óta dolgozik ezen a nagyhatalmi álmokat kergető török államfő. Tudja, milyen fontosak a politikában a szimbólumok, különösen ilyen hektikus időkben, amikor Törökország megkerülhetetlenné vált a migránsválság, a mediterrán térség fegyveres konfliktusainak kezelésében, de szava van az új gázvezetékek nyomvonalának kijelölésében is.

Három problémakör, amely alapvetően befolyásolja az európai biztonságot. Ez teremt olyan alaphelyzetet, amelyben Ankara meg merte lépni, hogy az egykori ortodox székesegyházat, a bizánci császárok koronázótemplomát mecsetté nyilvánítsa.

S ha már nem lesz múzeum, és a török vallásügyi hatóság felügyelete alatt fog állni, nyilván eltüntetik – reméljük, csak lefedik, és nem semmisítik meg – a páratlan értékű mozaikokat.

Köztük azt, amely számunka, magyarok számára különösen fontos, hiszen a nyolc magyar női szentből időben a második, Szent László király leánya, Piroska egyetlen ábrázolása a Hagia Sophiában (volt) látható.

Szent Piroska bizánci császárné, a hűséges és az uralkodásban a férjét bölcsen (nyilván nem véletlen, hogy az „isteni bölcsesség” templomában állítottak emléket neki) támogató hitvesről van szó, aki kolostort és ispotályt alapított Konstantinápolyban, majd halála után az ortodox egyház szentté avatta. Azért gondolom, hogy a mozaikképeket eltüntetik, mert egyszerűen nem maradhatnak egy mecsetben keresztény szakrális emlékek (mint ahogy fordítva sem lehetne), másrészt a Hagia Sophia lekerül az UNESCO világörökségi listájáról, tehát elmarad a műemlék szigorú szakmai felügyelete is.

A 15. századig ortodox keresztény templomként funkcionáló Hagia Sophia a modern török állam szimbóluma is volt, amelyet Kemal Atatürk nyilváníttatott múzeummá. Előtte évszázadokon keresztül muszlim imahely volt.

Ezért tartják jogosnak az eljárást a törökök, hiszen azután, hogy a Hagia Sophia 1453-ban II. Mehmet szultán kezébe került, órákon belül dzsámivá alakították. Nincs itt tehát semmi látnivaló, mondják, tulajdonképpen csak a régi állapotot állítják vissza. S teszik ezt bátran, hiszen nem találkoznak ellenállással, a keresztény világra korántsem jellemző az a ragaszkodás a vallásához, annak jelképeihez, színhelyeihez, mint a félhold és a csillag népénél.

Európa több országában önként és dalolva adtak át keresztény templomokat a muszlimoknak, ami fordítva elképzelhetetlen.

Azt pedig a törökök egyszerűen lerázzák magukról, hogy tiltakozott az UNESCO, az EU, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, Kirill orosz ortodox pátriárka és természetesen I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka. Mindezek ellenére jólesett hallani, hogy utánuk a római pápa is szolidaritást vállal ebben a kérdésben, annál is inkább, hogy közvetlen elődei nagyon sokat dolgoztak a keleti és a nyugati kereszténység közeledéséért.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/29. számában.

Megosztás
Címkék