A harmadik tél előtt
Nukleáris fegyver hordozására alkalmas rakétával válaszolt Oroszország a területére amerikai rakétával mért csapásokra. Az amerikai–ukrán támadással szemben az orosz válaszcsapás sikeres volt.
Portálunkon beszámoltunk azokról a nyugati sajtóinformációkról, amelyek szerint Joe Biden leköszönő amerikai államfő engedélyezte Ukrajnának az ATACMS harcászati ballisztikus rakéták használatát oroszországi mélységi csapásokra. A hírt az Egyesült Államok cikkünk nyomdába adásáig hivatalosan nem erősítette meg, de állítólag az állítólagos engedély a kurszki területre vonatkozik. Volodimir Zelenszkij ukrán köztársasági elnök november 17-én azt írta az X-en: „A csapásokat nem szavakkal mérik. Az ilyen dolgokat nem jelentik be.
A rakéták magukért fognak beszélni." Beszéltek is, de nem teljesen úgy, ahogy azt az ukrán vezető elképzelte.
Keddre virradóra az ukrán fegyveres erők hat ATACMS rakétát lőttek ki, nem a kurszki, hanem a brajnszki régióra. A csapás egy katonai létesítmény ellen irányult. A hatból öt rakétát elhárított az orosz légvédelem, a hatodikat csak megrongálni sikerült, az pedig a hivatalos közlemény szerint egy katonai létesítmény műszaki területén tüzet okozott. A támadás a Karacsev városában lévő lőszerraktárra irányult.
A rakéta indítására alkalmas HIMARS rakétavetők már a háború kezdetétől jelen vannak Ukrajnában, csak eddig hagyományos rakétatüzérségi lőszerrel használták azokat. Maga Zelenszkij nem erősítette meg az amerikai fegyverek használatát. Újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, „Ukrajnának vannak saját gyártású nagy hatótávolságú drónjai, van nagy hatótávolságú Neptun rakétánk, több is. Van ATACMS rakétánk is. Mindezeket be fogjuk vetni.” Csütörtökön pedig brit Storm Shadow rakétával találtak el egy kurszki vezetési pontot, itt voltak halálos áldozatok az őrszemélyzet köréből. Múlt vasárnap Franciaország is engedélyezte nagy hatótávolságú fegyverei bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.
A kijevi amerikai nagykövetség honlapján olvasható információk szerint a diplomáciai képviselet pontos információkat kapott arról, hogy november 20-án lehetséges egy súlyos légitámadás. Ebből arra következtethetünk, hogy a válaszcsapás célpontjául eredetileg Kijevet szemelték ki.
Mert azt ugye senki sem gondolta egy percig sem, hogy Oroszország a rakétatámadást adekvát válaszlépés nélkül hagyja. A csapásra végül nem szerdán, hanem csütörtökön került sor, Kijev helyett pedig az ország negyedik legnagyobb városa, a kelet-ukrajnai Dnyipro, azon belül pedig egy katonai célpont, a Juzsmazs rakétagyártó hadiüzem ellen irányult.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentése szerint az orosz erők egy új, hiperszonikus rakétát teszteltek harci körülmények között. Az Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta a lomha drónokhoz és manőverező robotrepülőgépekhez képest 2,5-3 kilométert tesz meg másodpercenként. A rakétát első alkalommal használták harci körülmények között. A hadijelentés szerint olyan műhelyeket talált el, ahol rakétákat és drónokat állítottak elő. A hadiüzem elpusztításán túl a válaszcsapásnak komoly üzenetértéke is van. Bár most konvencionális töltettel lőtték ki, az Oresnyik nukleáris töltet hordozására is alkalmas. És bár a válaszcsapást Ukrajna szenvedte el, az üzenet a nagy hatótávolságú fegyverek oroszországi használatát engedélyező európai államoknak is szól: elérhetők vagytok.
Megjelent a Magyar7 2024/48.számában.
