A Francia Fora
Korzikai nyelven azt jelenti, Franciaország, távozz a szigetről. Alighogy felszállt a repülőgép Emmanuel Macron francia elnökkel, házi készítésű gyújtószerkezetek léptek működésbe Korzika több településén. A kontinens egyik utolsó nemzetállamának a képviselője azért utazott szeptember végén Korzikára, hogy bejelentse, kész alkotmányba foglalni Korzika autonómiáját. A nacionalisták főleg olyan helyeken robbantottak, ahol francia érdekeltségek, ingatlanok, a szárazföldi Franciaország lakóinak a nyaralói vannak. Csak, hogy mindenki számára világos legyen: a korzikai nacionalisták azt vallják, őket semmi sem köti Franciaországhoz, és vállalták az október elején végrehajtott robbantásokat.
A 18. század legvégén francia fennhatóság alá került sziget lakói azonban ma már aligha mondhatják el magukról, hogy őket semmi sem köti a gallokhoz, hiszen az elmúlt évszázadokban a masszív betelepülés és az asszimiláció megtette a magáét, s ma már csak a lakosság töredéke vallja anyanyelvének a korzikait.
Ebben a helyzetben bizony mondhatnánk azt is, nagylelkű Macron elnök ajánlata, hiszen a részleges autonómiától (amelynek megadását 2000-ben még elutasította a párizsi parlament), egy más „alapállásig” jutott el, ma már alkotmányba foglalt teljes autonómiáról beszél.
És ez az a pont, ahol a korzikai nacionalistáknak is jól meg kell gondolniuk a következő lépéseket. Vagy maradnak az úton, amelyre 2014-ben léptek, nevezetesen, hogy letették a fegyvert, vagy tovább gyártják a pincékben a robbanószerkezeteket. De meddig?
A korzikai parlament is óvatosságra int, hiszen tudatosítja, a francia állam beleegyezése nélkül nem lesz semmilyen autonómiájuk.
S azt is megtapasztalhatták, hogy a világ észre se vette, hogy megint robbantgatnak, hiszen a figyelem most ismét a Közel-Keletre helyeződött (az ukránok nagy-nagy bánatára). Szóval, nem igazán számíthatnak más népek szolidaritására a teljes „franciátlanítás” érdekében vívott harcukban.
Az már a politikum felelőssége, hogy észreveszi-e az itt és most történelmi pillanatát. Ha mondjuk Macron román államfő lenne és a Székelyföldön jelentette volna be, hogy kész alkotmányba foglalni az autonómiát, örömünnep lenne. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, nem tudja, hogy a francia példa nyomán a román politika változtat-e a székelyföldi autonómiával kapcsolatos álláspontján, de meglátása szerint meglehetősen idegesek Macron bejelentése miatt. Ugyanakkor hozzátette, Korzikával kapcsolatban sem szabad még „az ünneplés eufóriájába esni”, hiszen hosszú folyamatról van szó.
Amikor szeptember végén a francia elnök Korzika fővárosában, Ajaccióban megtette a szerintem történelmi bejelentését, úgy fogalmazott: Párizs elismeri a korzikai szigetközösség történelmi, nyelvi és kulturális specifikumait, de ez nem az állammal szembeni, és nem az állam nélküli autonómia lesz.
Ez az első alkalom, hogy francia vezető kimondta, nem minden francia állampolgár francia…
Érdemes lesz tehát figyelni, hogyan zárulnak az autonómiát előkészítő tárgyalások, amelyek bő másfél évvel ezelőtt kezdődtek, de nem húzódhatnak el a végtelenségig. Emmanuel Macron nyilvánvalóvá tette ugyanis, hat hónapot szán az autonómiatervezet véglegesítésére. Ha tehát jól számolok, megtörténhet, hogy jövő nyáron már az autonóm Korzika, s nem Franciaország 18 régiójának egyike várja a nyaralókat.
