Zsír

Zsír az Abaúji-hegyalja északi részén, a Szalánci-hegység nyugati lábánál, a Herlányi-patak (Herliansky potok) mentén, 345 méteres (határa 307-461 méteres) tengerszint feletti magasságban, Ránkfüredtől 1 km-re délnyugatra fekszik. A közúti közlekedés szempontjából zsákfalunak számít, csak a Ránkfüredről ide vezető 3293-as úton közelíthető meg. Határa az egyesített község területének 41,1 százalékát teszi ki, részben mezőgazdaságilag művelt dombvidék, mintegy egyharmadát pedig erdőfoltok foglalják el (Háj, Hájik). Legmagasabb pontja a Zsír és Felsőkemence határánál magasodó Zsivota-domb (Životy, 461 m). Délről Ósvacsákány, nyugatról Bátyok, északnyugatról Ránk, északról Ránkfüred, keletről pedig Felsőkemence kataszterével határos.

1964-ig önálló község, azóta Ránkfüred két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Kassai, 1949-60 között a Gálszécsi, majd 1960-1964 között a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz tartozott (Sáros-Zemplén megye, Tőketerebesi járás). Területe az elmúlt évszázad során (1910-21: 4,09 km², 2011: 4,08 km²) csak minimális mértékben változott.

2011-ben 103 lakosa volt, itt élt az egyesített község népességének 35,9 százaléka. Lakosságának zöme már a 20. század elején is szlovák nemzetiségű volt (1910-ben 91,6 %, 1921-ben 99,0 %), 1910-ben 6 lakosát (3,6 %) írták össze magyar anyanyelvűként. Lakosságának relatív többsége (1910-ben 48,3 %, 1921-ben 51,0 %) evangélikus vallású volt, a görög katolikusok aránya 1880-1921 között 30,8 %-ról 19,0 %-ra csökkent, míg a római katolikusoké 18,6 %-ról 29,4 %-ra emelkedett. Az 1880-1940 között 145-177 fő között ingadozó népességű aprófalu 1940-2011 között lakosságának több, mint egyharmadát elvesztette (népessége 160 főről 103 főre esett vissza). Népsűrűsége (2011-ben 25,2 fő/km²) kevéssel elmarad a község átlagától.

Zsír első írásos említését 1384-ben „Syr” alakban találjuk. Neve szláv eredetű személynévből keletkezett magyar névadással. 1427-ben „Gyr” néven említik. A 18. század végén a Kácsándi család birtoka volt. Lakói földműveléssel és fuvarozással foglalkoztak (főként sószállítással). 1851-ben a Forgách család volt fő birtokosa, ekkor 211 szlovák lakosa volt a falunak, lakóinak fele evangélikus vallású volt. 1880-ban 172, 1890-ben 177, 1900-ban 145, 1910-ben pedig 145 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Hernádzsadány székhelyű Füzéri járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 153 lakosa volt. 1939. márciusától 1945. januárjáig a fasiszta szlovák bábállamhoz tartozott. 1940-ban 32 háza és 160 lakosa volt. 1964-ben Ránkfüredhez csatolták.

A településrészen evangélikus harangláb található.