Zsip

Žíp
község
magyar lakosság 1910
100%
226
magyar lakosság 2011
82%
185
Népesség: 246
Terület: 6,37 km²
Tszf. magasság: 174 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98021
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Rimaszécsi járás kisközség

A község a Gömöri-medence déli részén, a Balog-patak bal partján, a Balog-völgy középső részén fekszik, Rimaszombattól 17 km-re keletre, Rimaszécstől 8 km-re északra. A Rimaszécs-Bátka országútról elágazó bekötőúton közelíthető meg, mellékút köti össze Dúlházán (1,5 km) keresztül Bátkával (4,5 km). Határa enyhén hullámos, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt, 167-275 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő terület, mintegy egytizedét erdő borítja. Északról Dúlháza, nyugatról Bátka, délről Balogújfalu, délkeletről Nemesradnót, keletről pedig Baraca községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). 1950 után határának egy részét Balogújfaluhoz csatolták, területe ekkor 8,1 %-al, 6,93 km²-ről 6,37 km²-re csökkent.

Népesség

1910-ben 226, 1921-ben 250, 1938-ban pedig 286, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének csaknem egyharmadát elveszítette, 1991-2001 között a folyamat megfordult és egyhatodával nőtt népessége (199 főről 231-re), 2001-2011 között azonban ismét népességcsökkenés (225 főre) figyelhető meg. Lakosságának túlnyomó többsége ma is magyar nemzetiségű (82,2 %), a szlovákok aránya 14,2 %. A lakosság több mint fele (56,7 %) a roma etnikumhoz tartozik. A lakosság többsége hagyományosan református vallású (1921-ben 90,8 %, ez 2011-re 48 %-ra csökkent), a római katolikusok aránya 28,9 %.

Történelem

A települést 1295-ben „Izep” alakban említik először. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben „Isyp” (ekkor említik először a Boldogságos Szűznek szentelt templomát), 1395-ben „Isep”, 1427-ben „Iseph” néven szerepel. Balog várának uradalmához tartozott, a Széchy család birtoka volt, majd a 17. századtól a murányi uradalom része. Lakossága a 16. század végén református hitre tért. A török elpusztította. Később a Coburg és Fáy családok birtoka. 1675-ben református prédikátorát, Szentkirályi Andrást gályarabságra hurcolták (emléktáblája a református templomban látható). A protestánsüldözések idején Zsíp hatos eklézsia volt, az itteni egytanerős iskolába jártak Bátka, Rakottyás, Dulháza, Újfalu, Radnót gyerekei is (az iskolát 1665-ben említik először források). 1778-ban 290 lakosa volt. 1828-ban 33 házában 288 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, 1938 és 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. A falu a 20. század végére roma többségűvé vált.

Mai jelentősége

Gótikus stílusú református temploma a 14. században épült román kori alapokon, országos jelentőségű műemlék. 1775-ben átalakították, majd 1820-ban klasszicista stílusban építették át. A 18. századi kazettás mennyezetű templomban középkori freskók és freskótöredékek láthatók. a templom előtt fa harangláb áll. A klasszicista Farkas-kastély a 19. század közepén épült, a rendszerváltás óta romokban áll.