Zsarnó

Žarnov
község
magyar lakosság 1910
100%
519
magyar lakosság 2011
70%
282
Népesség: 422
Terület: 7,20 km²
Tszf. magasság: 197 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04404
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Tornai-dombság - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Kanyapta-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Tornai járás kisközség

A község a Kanyapta-medence nyugati részén, a Bódva-patak bal partjának közelében, a patak fölé emelkedő dombon, a Tornai-hegység északi lábánál fekszik, Tornától 4 km-re délkeletre, Szepsitől 9 km-re délnyugatra. Áthalad rajta a Tornát Jánokon (4 km) keresztül Szepsivel összekötő út, mellékút köti össze a szomszédos Péderrel (2,5 km). Csaknem egész határa mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Tornaújfalu, északról Somodi, keletről Péder, délről pedig (rövid szakaszon) Tornaszentjakab községekkel határos. Északi és keleti határa 1881-ig Torna és Abaúj vármegyék határát alkotta.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). Területe (7,20 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 520, 1921-ben 482, 1938-ban pedig 524, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében (1938-91 között) népességének több mint egyötödét elveszítette, 1991-2011 között azonban lakosságszáma stabilan alakult (1991 – 408 fő, 2001 – 414 fő, 2011 – 405 fő). Ebben a húszéves időszakban az asszimiláció révén a magyar nemzetiségűek aránya 92,6 %-ról 69,6 %-ra csökkent, a szlovákoké ugyanakkor több mint háromszorosára, 7,1 %-ról 26,2 %-ra nőtt. A magyar anyanyelvűek aránya (80,2 %) a magyar nemzetiségűeknél jóval magasabb. A lakosság többsége (61,2 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 1921-ben még 44 % volt, 2011-re 25,7 %-ra esett vissza.

Történelem

1332-ben említik először a községet. Torna uradalmának tartozéka volt, majd annak megszűnése után helyi nemesek birtoka. Templomát 1397-ben említik először források. 1427-ben 28 portája adózott. 1660-ban 11 család élt a faluban. A település 1715-ben kuriális hely, jobbágy részében lakatlan. 1732-ben 11 nemes család lakta, de még ugyanebben a században római katolikus jobbágy családokat telepítettek ide, akik a Koós uradalom birtokain dolgoztak. Az 1773. évi összeírás szerint Zsarnó az egyetlen református parokiális hely Torna vármegye felsõ járásában. Ugyanezen összeírás a falut magyar-szlovák nyelvű településként említi. 1828-ban 89 háza és 811 lakosa volt, akik főként földműveléssel, mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században lakói már valamennyien magyarok. A vármegye 1881-es megszüntetéséig Torna vármegyéhez, majd 1920 után Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott kisközségként. A 19. század végétől számos lakosa kivándorolt a tengerentúlra. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1946-ig kőbánya és malom, 1955-ig fűrésztelep is működött a községben. Négyosztályos magyar alapiskoláját a 21. század elején szüntették meg.

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. Református temploma 1810-ben épült klasszicista stílusban, Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma pedig 1822-23-ban. Legjelentősebb műemléke a Bódva felé magasodó dombon található barokk-klasszicista Koós-kastély 1720-ben épült.