Zonctorony

Tureň
község
magyar lakosság 1910
98%
431
magyar lakosság 2021
47%
571
Népesség: 1 115
Terület: 5,30 km²
Tszf. magasság: 126 m
Körzethívószám: +421 (0) 2
Irányítószám: 90301
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Vízköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Szenci járás nem létezett

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben, a Feketevíz-partján, Szenctől 5 km-re délre fekszik. Elődközségei, Zonc és Dunatorony teljesen egybeépütek, kataszteri határuk épp a falu közepén található katolikus templomon halad keresztül. Mellékutak kötik össze Egyházfával (4 km), Szenccel és Dunasápújfaluval (4 km). Nyugatról Dunasápújfalu, északról Szenc, keletről Királyfa, délkeletről Hegysúr, délről pedig Jányok községekkel határos. Déli határának egy részét a Kis-Duna alkotja, de határának kis része túlnyúlik azon, át a Felső-Csallóközre (Rétitói-föld).

Közigazgatás

1943-ban alakult Zonc és Dunatorony kisközségek egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Pozsony vármegye Szenci járásához tartoztak. A csehszlovák közigazgatásban 1923-1949 között a Galántai, 1949-1960 között a Szenci, majd 1960-1996 között a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás) és a magyar közigazgatásban egyesítették a két települést. Zonctorony két kataszteri területre oszlik, melyek egyenként 2, egymással össze nem függő részből tevődnek össze: Zonc (2,55 km²) és Dunatorony (2,76 km²). Területük az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 442, 1939-ben 614, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosuk volt. Magyar többségét napjainkig megőrizte, bár az asszimiláció és a betelepülés révén 1991-2011 között a szlovák nemzetiségűek aránya 13,8 %-ról 36,7 %-ra nőtt. Az 1991-2001 közötti évtizedben a község népessége még stagnált, 2001-2011 között azonban ide is elért a pozsonyi agglomeráció községeit érintő tömeges betelepülés és 10 év alatt 16,2 %-al nőtt a lakosság száma. Lakosságának többsége (80,7 %) római katolikus vallású.

Történelem

Zoncot IV. Béla király 1252-ben kelt adománylevele említi először "Zwnch" alakban. Pozsony várának uradalmához tartozott, 1524-től a gellei érseki szék része volt. Később újra a királyé, majd a Pálffy család birtoka lett. A 18. században még részben szlovák lakossága a 19. századra elmagyarosodott. Dunatorony első említése 1252-ből származik "Chondol" néven. 1326-ban az akkori pozsonyi káptalan igazgatása alá került és mindvégig oda tartozott. Lakói mezőgazdaságból éltek. A községben semmilyen történelmi emlék nem maradt fenn. A hagyomány azt tartja, hogy itt egykor nevezetes kastély állt halastavakkal, azonban azt semmilyen forrás nem támasztja alá. Iskolája 1926-ban épült. 1920-ban mindkét kisközség Csehszlovákiához került, majd 1938-ban visszacsatolták őket Magyarországhoz (1945-ig) és 1943-ban egyesítették őket Zonctorony néven. Lakossága 1984-ben egységesen fellépett a magyar iskolák tervezett leépítése ellen.

Mai jelentősége

A községben vegyes magyar-szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda, valamint egészségkárosodott fiatalok intézete (Nefelejcs) működik. Római katolikus temploma 1833-ban temetőkápolnaként épült, mai formáját 1955-ben nyerte el. Haranglába 1883-ban épült.